A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Gyáni Gábor: Mai várostörténeti-írásunk: teljesítmény és irányzatok
44 A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban Gyáni Gábor orális történeteket. S mindez azért, hogy a történész közel kerüljön hőséhez, a városlakó polgárhoz, akinek nemcsak a foglalkozása és jövedelme, de az életstratégiája, a vágyai és a magánélete is része a történetírás ma megfogalmazódó múltfogalmának. Ezek a müvek és még további néhány munka az „új magyar várostörténet" reprezentánsai, olyan historiográfiai fordulat szemléltető példái, amely teljes összhangban áll a kurrens nyugati történeti áramlatokkal. Ami dicséretnek nem kevés. Mindez azt is mutatja, hogy a hazai társadalomtörténet-írás újító irányzata szorosan összekapcsolódott a várostörténettel, és szinte ez az utóbbi vált a társadalom-történetírás első számú otthonává. De mi újat hoztak vajon immár tartalmi tekintetben ezek a kifejezetten mikrotörténeti kutatások? A főbb tanulságok sorából csak néhányat emelek ki és fogalmazok tézissé. Pest vonatkozásában most már világosan áll előttünk a modern polgárság kialakulásának társadalomtörténete, a kiválasztódási mechanizmus, s vele együtt a migrans zsidók tényleges súlya ebben a folyamatban; de az is, hogy milyen fokú a személyi kontinuitás a modern polgárosodás előtörténete és 19. század végi aranykora között. Továbbra is nagyon hiányzik történeti tudásunkból ezeknek a kérdéseknek a mélyebb ismerete a dunántúli vagy erdélyi és felvidéki, vagyis a kontinuus urbánus és polgári hagyományokkal rendelkező régiókból. A helyzeten hamarosan javíthat, amennyiben megindul a dunántúli vállalkozó osztály módszeres kutatása 5 és egyúttal több pannonvidéki város kollektív monografikus történeti feldolgozását is tervbe vették (Veszprém, Szombathely), vagy már kezdetét is vette a munka (Pécs). A keleti országrész, vagy helyesebben: a mezővárosi történeti problematika oldalán a sokkal intenzívebb kutatás már felszínre hozta azt a társadalomtörténeti specifikumot, amely egy agrárkispolgárosodás tendenciájaként határozható meg olyan különböző méretű és jelentőségű városok tekintetében, mint Debrecen, Hódmezővásárhely vagy Szekszárd. 26 Úgy vélem, inkább fordulhatunk immár ezekhez a tanulmányokhoz, ha az alföldi városról szeretnénk képet kapni, mint Erdei klasszikus és explicite alig vitatott műveihez. Itt azonban érdemes röviden elidőzni. Erdei Ferenc tudományos életmüvének vonzása időtállóbb, mint ami politikai szerepét illeti. Kivált a szociológiában és a néprajzban örvend osztatlan elismerésnek Erdei nem egy tézise; az ún. kettős társadalom vízióját főleg a szociológusok idézik nagy előszeretettel, a 20. század 24 TiMÁR L. 1993. 25 V. FODOR ZS. 1995. 26 TÓTH Z. é.n.; GYÁNI G. 1993.; GYÁNI G. 1995a.; MAZSU J. 1995.
