A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Forrai Judit: Munkaidő–szabadidő a mulató Budapesten a 19. század végén
304 Ipar és társadalom Forrai Judit Ugyan minden rendelet kimondja, hogy csak 17 évesnél idősebb lány jegyezhető be prostituáltnak, mégis 1891-ben két 15 évest találunk. E foglalkozás a 15-30 év közötti lányokra jellemző, az 50 év felettiek működése szinte kuriózum. Összességében a prostituáltak száma tíz év alatt több mint hetven százalékkal nőtt. 5. táblázat: Az írni tudó belföldi és külföldi kéjnők száma 1881—1891 között Év Belföldi írni tud Osztrák írni tud Külföldi írni tud Összesen írni tud 1881 466 270 36 28 4 4 506 302 57% 77% 100% 59% 1891 813 539 41 29 2 2 856 570 66% 70% 100% 66%> Forrás: KÖRÖSY J. - THIRRING G. 1894. 85. A belföldi lányok létszáma megkétszereződött, kevesebb mint a fele írástudatlan. Tendenciájában növekszik a belföldi írni tudók száma. Az osztrák lányok munkalehetőséget keresve jöttek Budapestre. írástudásuk magasabb százalékú, bár csökkenő tendenciát mutat. A külföldi kéjnők mind írástudók, hiszen ahhoz, hogy egy idegen kultúrába beilleszkedjenek, elengedhetetlenül szükséges feltétel egy bizonyos fokú műveltség, vagyis az írástudás. A nemibetegség állandó ellenőrzése volt az egyik alapos indok a prostitúció szabályozására. A kerületi orvos a tisztifőorvos állandó feladatává vált a lányok folyamatos vizsgálata, a fertőzés megállapítása és kiszűrése. Kezdetben minden vizsgálatért a kéjnők fizettek. 25 krajcárt a bordélyon belül és 50 krajcárt a házon kívül. Egy héten kétszeri vizsgálatot ír elő a szabályrendelet. Ha például az I. kerületben lévő orvos munkáját illetve keresetét nézzük, akkor a következő számítást végezhetjük el: 25 krajcárjával heti kétszeri vizsgálat a kerületben bejelentett 60 kéjnő után évi 1560 Ft-ot jelent, ha magánkéjnő-vizsgálatról van szó, akkor pedig évi 3120 Ft-ot. Ez az orvos mindennapi rendelésének csak elenyésző részét tette ki, ugyanakkor 1873-ban a főpolgármester fizetése 3.000 Ft, az alpolgármesteré 2.400, a kerületi főorvosé 800, a kerületi orvosé 500, a halottkémé 400, a bábáé 200 Ft volt. 8 Ahhoz, hogy egy pesti polgár az éjszaka „fényei" mellett gondtalanul mulasson az egész szexiparnak az összes intézményével, ellenőrző szerveivel, kitermelt 8 KÖRÖSY J. 1873a. 72-73.
