A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Pozsgai Péter: Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén

Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén 177 egy kivételével mind földbirtokosként írták össze 1857-ben. Egy kivételével mindannyian egyszerű családos háztartásokban éltek és közülük három esetében a hiányzó családi munkaerőt idegen kezek pótolták: ifjabb Szlovenszki János mészárosnál egy szolgáló, Gabos Sámuel mészárosnál egy szolga és két szolgáló és Peregrin János kovácsnál két legény és egy szolga. A kettőnél több igásállattal rendelkező kézműves-háztartásfők rekonstruált háztartásainak több mint fele (9-ből 5) volt kiterjesztett családos. Az 1—2 tehénnel rendelkezőknek már csak a negyede, míg a csak sertéssel ill. semmilyen állatállománnyal nem rendelkező háztartásfők közül csupán egy-egy élt kiterjesztett családos háztartásban. Az állatállomány nagysága tehát az esetek többségében jelentős mértékben összefügg a háztartások összetettségével. A 7. táblázatból pedig a jelenlévő idegen munkaerő és az állatállomány nagyságának pozitív kapcsolata állapítható meg a kis esetszám alapján is. 7. táblázat: Állatállomány és jelenlévő idegen munkaerő a tornai kézművesek háztartásaiban 1857-ben Tornai kézműves háztartásfők Jelenlévő idegen összeírt állatállománya Összes munkaerő 4 ill. több igásállat 2-3 igásállat 1-2 tehén csak sertés nincs háztartás Legény és szolga 1 I / 3 Csak legény 4 4 2 10 Csak szolga 1 1 / 3 Csak szolgáló 2 3 5 Nincs 1 3 18 12 6 40 Összes háztartás 5 9 25 14 8 61 Végül a családszerkezeti változások alapján még egyszer vissza kell térni a háztartásfogalom vizsgálatához. Az 1869-es népszámláláskor 34 olyan kézműves-háztartásfő voltjelen, akik már 1857-ben is szerepeltek. (Eltekintve most azoktól az esetektől, ahol az elhunyt családfőnek a csonka családja szerepelt 1869-ben.) A 8. táblázatban szembetűnő, hogy a lakó fél-háztartások háromnegyede (25, illetve 26 fő) mind 1857-ben, mind 1869-ben az egyszerű családos háztartástípusok között szerepel. Az egy házon belül együttélő családmagok lakófelenként elkülönített csoportjai - mint háztartási egységek- alapján a nukleáris családok dominanciája állapítható meg. Ugyanakkor látható, hogy a két időpontban