A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Pozsgai Péter: Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén

Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén 175 feleségével, lányával és egy 15 éves (torna)görgői szolgálólánnyal. Mindkettőt földbirtokosnak írták össze, de István már 1852-ben is tímárként szerepel. Állatállományukat külön-külön írták össze - Istvánnál két ökör, két tehén, két borjú és három sertés szerepel, míg öccsének csak egy tehene volt- és ez a gazdálkodás bizonyos fokú elkülönítettségére utal. Házbirtokosként viszont egyedül az elsőnek összeírt lakófél családfőjét, Holecskó Istvánt tüntették fel, s ez ismét azt erősíti meg, hogy nem lehet egymástól független háztartásokként vizsgálni e két lakófelet. Még szorosabb kapcsolat látható a 155. sz. házban összeírt két lakófél között: Farkas János mészárost feleségével és gyermekeivel külön, első lakófélként írták össze, míg apósát Szlovenszki János mészárost feleségével és egyedülálló leányukkal a második lakófélként. A házbirtokos Farkas János neve mellett tüntették fel a teljes állatállományt (2 kanca, 2 csikó, 3 tehén, 3 borjú és 3 sertés). Az idősebb házaspár szemmel láthatóan átadta a gazdaságot - a mezővárosi viszonylatban jelentősnek mondható földbirtokot és állatállományt - a fiataloknak, maguk pedig életkorukra is tekintettel (69, illetve 64 évesek) visszavonultak a gazdálkodástól és a háztartásban elsősorban mint eltartottak és fogyasztók élhettek együtt lányuk és vejük családjával. Itt tehát a két nukleáris család-háztartás helyett, nyilvánvalóan egy összetett több családból álló háztartás tükrözi jobban a valóságos házon belüli viszonyokat. Egy harmadik esetben Snajder (Schneider) József és testvére János szintén külön lakófélként szerepelnek a 181. sz. házban. Az 1852-es névsorban asztalosként írták össze őket, 1857-ben mindkettő házbirtokos és állatállományukat is elkülönítve tüntetik fel. A nőtlen József egyedülálló özvegy húgával és egy szolgálóval egy lakófélben szerepel, míg házas öccse egy gyermekével és egy asztalosinassal a másikban. Ebben az esetben - kiegészítő források hiányában - csak az egy fedél alatt lakás és az azonos szakmához tartozás (feltehetően közös műhely) alapján lehet valószínűsíteni az együttműködést és a munkaszervezeti közösséget. A tornai kézművesháztartások és vagyoni helyzetük összefüggéseit is csak a háztartások rekonstrukciója alapján lehet feltárni.