A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Pozsgai Péter: Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén

Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén 159 való összefüggésére is ott fogok kitérni, amiként a kézművesek mezővárosi társadalomban betöltött szerepét is egy másik alkalommal elemzem. Jelen dolgozat első lépéseként az iparűzők létszámát kellett a különböző időpontokban meghatározni. Az iparosok számának megállapításához - és így a népszámlálási adatok ellenőrzéséhez - több kiegészítő forráscsoportot használtam fel. Dolgozatomban elkerülhetetlenül nagy súllyal szerepel az említett források és a feldolgozás menetének bemutatása, mert a két népszámlálás házankénti összeíróíveinek (lajstrom) együttes alkalmazására, adatainak összehasonlítására és kiegészítő forrásokkal történő egybevetésére - a források ritkasága miatt - eddig még nem történt kísérlet.

8 1. A kézművesek létszámának megállapítása A)1852 A Kassai Területi Levéltárban

9 három olyan Torna vármegyére vonatkozó kézműves-összeírás található, amelyek a 19. század közepén (1852) keletkeztek és alkalmasak az 1857. évi és bizonyos fokig az 1869. évi népszámlálások foglalkozási kategória-rendszerének és besorolásainak kontrollvizsgálatára.

10 A három forrásból kettő a kontárok (I), illetve a céhhez nem tartozók (II) összeírása (a két lista csak részben egyezik meg!), míg a harmadik a Kereskedelmi Kamara Kassai Központja számára készült kimutatás „Abaúj-Torna Megye Tornai Járásban található Ipar-űzőknek - Kereskedőknek - és Gyárosoknak az 1852. évi Öszveírása" (III). Ez utóbbi a „legények" és „tanulók" száma mellett feltünteti a fizetett „közönséges adó" nagyságát és a kamarai tagdíjakat is.

1 * Ez a kimutatás azonban nem csak 8 TÖRÖK Katalin tanulmányában (1981) az 1857-es népszámlálás házankénti lajstromait felhasználva elemezte a baskói paraszti gazdaságokat és háztartásokat; TÓTH Zoltán bodrogközi kutatásai során a lukai társadalom elemzéséhez használta - egyéb kiegészítő forrásokkal - az 1869. évi népszámlálás részletes, házankénti adatfelvételeit; a Debrecen belvárosára fennmaradt 1869-es népszámlálási anyagot a debreceni várostörténeti kutatócsoport számítógépre vitte és az adatok elemzése folyamatban van. Legutóbb pedig Kiskunhalas monografikus történeti kutatása során használták az 1869. évi népszámlálás házankénti-háztartásonkénti összesítő íveit. 9 Őtátny oblastny archív Kosice (a továbbiakban SÓBA KE). 10 Szolgabírói iratok (sluznovsky urad) a továbbiakban SÚ. 11 SÓBA KE, SÚ 80/1468. sz. (1851), 80/751. sz. (1852) jelzetek alatt szereplő összeírások közül kettő biztosan 1852-ben keletkezett, a kontárok összeírását nem látták el dátummal, de ugyanarra a körrendeletre készült (1468. sz.) - és azonos helyen található - mint a „nem céhesek" összeírása.