A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Gajáry István: Óbuda lakosságának rétegződései a 18. század végén

Óbuda lakosságának rétegződései a 18. század végén 147 szerepelnek-e pl. napszámosként az adókönyvben, vagy sem. Csak sejtjük, hogy a századvégen rövidebb-hosszabb ideig működött üzemek (4. táblázat. Közülük tíz üzem működéséről van adatunk!) munkásai - akárcsak a filatórium-soron elhuny­tak - kimaradtak mindenféle korabeli „statisztikai" jellegű forrásból, amivel csak a ház nélküli zsellérek számát növelhetnénk. Összegezve: Óbuda a kamarai birtokba való (vissza)kerülése utáni évtizedek­ben már rögzült népességű és még kevéssé mobil rétegződésű keresztény lakossá­gú település volt, amin a 19. század elejének nagyobb belső mobilitása és a zsidó felvilágosodás erősödő hatása fog változtatni. 4. táblázat: Manufaktúrák Óbudán a 18. század végén id. Beywinkler József selyemkészítő 1777­[Selyemgombolyító] selyemkészítő 1786­[Filatórium] selyemkészítő 1782-1789 Koppel Jeremiás posztókészítő 1779 Goldberger Ferenc kékfestő 1784?­Kanitz Löbl Dávid kékfestő -1809 Deutsch Ignác kékfestő -1809 Frast Péter kékfestő -1809 Grün Jakab kékfestő -1809 Hirsch & fiai kékfestők -1809 Forrás: MÉREI GY. 1951; és ENDRÉI W. 1979; ENDREI W. 1995

Next

/
Oldalképek
Tartalom