Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság története a Holokauszt után

Belkereskedelmi Minisztérium Balassagyarmati Törvényszéknek Budapest V, Vigadó u. 6. sz. mint cégbíróságnak 350.085/III. 1/1950. Balassagyarmat #"-—| 4 I Belkereskedelmi Minisztérium Balassagyarmati Törvényszéknek Budapest V, Vigadó u. 6. sz. mint cégbíróságnak 350.085/III. 1/1950. Balassagyarmat Értesítem a tisztelt Törvényszéket, hogy a 4247/1949. kormányrendelet, valamint a 1.13/1950. MT számú rendelet 1. §-ában biztosított jogom alapján a Bristol Szálloda tulajdonos Bleyer Farkas, Salgótarján — cég felszámolását elrendeltem, és felszámolóul a Pénzintézeti Központot jelöltem ki. Budapest, 1950. évi június 24. A miniszter rendeletéből: Chalapács s. k. főosztályvezető (Jelzet nélkül az izraelita hitfelekezet anyakönyvében.) Az 1956-os forradalom és szabad- tartották, s a Vészkorszak után is az aszságharc lehetőséget adott a zsidóknak szimiláció útját igyekeztek járni (a muriszülőhazájuk tömeges elhagyására: ek- kásmozgalomban, kommunizmusban kor és az 1960-as években a salgótarjáni kerestek érvényesülési lehetőséget), ortodox, hitükhöz ragaszkodó zsidók zö- szintén csalódtak: a sztálinizmusból való me Izraelbe és az amerikai kontinensre kiábrándulás újabb komoly lelki válságvándorolt ki. Akik hitüket már nem ba sodorta őket. Anyám-apám vallásos családból származott. Anyám túlélte Auschwitzot, apám a munkaszolgálatot, és miután a Bükkben bujdosott, majd hazajött, tartozniuk kellett valahova, ahol biztonságban voltak. Ez pedig a baloldal volt. Ott érezték magukat biztonságban, mivel ott vélhetően, várhatóan nem lesz antiszemita megmozdulás. Ebben találtak védelmet, ezért ők a baloldalra sodródtak. Anyám, mint tanácstag, inkább közéleti személyiség volt, apám belépett a pártba, ő végig párttag volt, végig baloldali. Nem volt elvakult kommunista, de a baloldalhoz tartozott. A zsidók azért kötődtek a baloldalhoz, mert ott találtak biztonságot, ott nem voltak antiszemita megmozdulások. Viszont a kommunista eszmék ateista, istentagadó eszmék voltak, ott elvárták az ateizmust. Azért otthon megtartottuk a nagyobb ünnepeket, anyám minden péntek este meggyújtotta a gyertyát, apámmal elmentünk a zsinagógába, amíg megvolt. Ez maradt meg. A többi vallási előírást nem tartották be, szombaton cigarettáztak, dolgoztak, pedig az ő szüleik nem így csinálták. Az ő szüleik tartották a vallást, de ebben a korszakban már nem lehetett, mert nem lehetett például szombaton nem dolgozni. (Pásztor Cecília interjúja G. L.-lel. Részlet.) A Kádár-féle puha diktatúra éveiben a lási hulláma után egyre elerőtlenedett a hit„zsidókérdésről" még csak beszélni sem volt község. Megszűntek a péntek esti és szomszabad. Származásuk miatt nem érhette tá- bati közös imádkozások, a temetkezési előmadás őket, helyzetük mégsem volt irigy- írásoknak is csak részben tudtak megfelelni, lésre méltó. A hatvanas évek nagy kivándor- de a zsidó főünnepeket megtartották. Síi*