Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

Ajánlás

Ajánlás A salgótarjáni zsidó közösség története viszonylag rövid — tulajdonképpen kevesebb, mint száz évet ölel fel —, mint ahogy az a legtöbb magyarországi vidéki zsidó közösségről elmondható. Bár az 1840-es évek elején engedélyezték a községben néhány zsidó letelepedését, hitéletük megszervezése csak néhány évtizeddel később kezdődött. 1842^3 és 1941 között fokozatosan gyarapodott a létszámuk — 20-ról 1255-re — , s végül a 20 318 főnyi összlakosságnak már 6,23%-át tették ki. A kiváló olvasókönyv — amely elsősorban általános és középiskolások számára készült — a salgótarjáni zsidó hitközség fejlődését vázolja fel létrejöttétől az 1944. évi felszámolásáig, majd megkísérli összefoglalni a Vészkorszak után történteket, a túlélők közösségi és magánéleti nehézségeit. A kötet legfőbb célja az, hogy a diákok és a lakosság minél szélesebb rétegének, minél több szempontból mutassa be a zsidóságot. Tömör, és mégis nagy ívű áttekintést nyújt a zsidó közösség sorsáról, magában foglalva számos vallási, társadalmi, karitatív és kulturális, oktatásügyi intézményének történetét is. Hangsúlyozza kiemelkedő szerepüket az 1867—1918 közötti „aranykorban", áttekintést nyújt gazdasági és kulturális vezető pozíciójukról, a fokozatos hanyatlásról, végül elpusztításukról. A kötet helyes és tárgyilagos képet ad az antiszemitizmus megerősödéséről. Különösen arra a drákói szigorra fókuszál, amely Magyarország 1944. március 19-ei német megszállásától kezdődően érvényesült. Ismerteti a központi hatalom és a helybéli városvezetés mind több zsidóellenes rendelkezését, ami a szomszédos községek kb. ezer zsidóját is beleértve 2240 zsidó gettósításában csúcsosodott ki. A salgótarjáni zsidóság virágkora az 1944. június 13-án történő deportálásukkal ért véget. A kötet több szempontból is egyedülálló. Különbözik az alapvető közösségi monográfiáktól, túlmutat a történeti beszámolók jellegzetes emlékező szavain. Egyes tartalmi egységeiben, a szöveg mellékleteiben (történeti, jogi, bibliográfiai és személyi) megismerteti az olvasót a zsidó emberek szokásaival és hagyományaival, azok hátterével éppúgy, mint az 1919—1944 közötti időszak zsidóellenes rendeleteivel. Az értékes könyvet Pásztor Cecília levéltáros a Nógrád Megyei Levéltárral közösen gondolta ki és készítette el. A városi zsidó közösség történeti feljegyzéseinek megőrzéséért folytatott munkájuk figyelemre méltó és hálát érdemel — nem csupán a salgótarjáni tanárok és diákok, hanem minden érdeklődő részéről. Köszönetet kell mondanunk a Nógrád Megyei Levéltárnak és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának, hogy lehetővé tették a kötet megszületését, megjelenését. Ez a munka nem csupán értékes iskolai segédanyag, hanem a magyar zsidó közösségek emlékének őrzője is. Álljon mintaként a Holokauszt alatt megsemmisült többi zsidó közösség történetének dokumentálása során! Randolph L. Brabam Distinguished Professor Emeritus Graduate Center of the City University of New York