Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)
A zsidóság Salgótarján szolgálatában
Ott lévén a település leggazdagabb polgárai között, a törvények értelmében a zsidók helyet kaptak a salgótarjáni képviselő-testületben is (ritkábban nem vagyonuk révén, hanem választás útján kerültek be abba). Komolyabb politikai tevékenységet azonban csak a 19- század legvégétől fejtettek ki. 1898 márciusában például a királyi járásbírósági székhely Fülekről Salgótarjánba helyezését kérelmezték. Indítványuk nagyszerűen mutatja azt a szándékukat, ahhoz fűződő természetes érdeküket, hogy lakóhelyük minden tekintetben egyre fejlődjön. A Salgótarján várossá nyilvánításáért folyó szorgos munkában is szép számmal és sikerrel vettek részt. Külön kiemelendő közülük az a dr. Pollatsek Ármin, akit az újdonsült város első főügyészévé választottak 1922 januárjában. Ezekben az években, a 20. század elejétől kezdve az emberek köztudatában a zsidóság bizonyos fokig már összefonódott a Hogyan illeszthető össze a magántulajdonon alapuló zsidó lét a baloldali eszmékkel? I * A történészek szerint tény, hogy a zsidó származású politikusok jelentős, ám nem többségi szerepet játszottak a szociáldemokráciában. Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy zsidó származású, de hitüket már nem tartó zsidókról van szó elsősorban. Zömmel tanult szakmunkások voltak, akik „a munkásmozgalomban ... vélték megtalálni azt a szervezetet, amelyben magukat teljesen egyenlőnek érezhették." A politikai vallásellenesség, a munkásmozgalomba való bekapcsolódás a zsidó közösségből kiszakadni vágyók jellemzője volt. Az őszirózsás forradalmat is olyan zsidó származású politikusok vezették, akik már önmagukat sem tartották zsidónak. A közvélemény azonban pontosan számon tartotta származásukat, s még inkább a Kommün vezetőinek zsidó származását (arányuk itt valóban roppant magas: hatvan százalékos többségben voltak a vezetőségben), azt pedig igyekezett elfelejteni, hogy a vörös terror milyen komoly sérelmeket okozott a zsidó vallásúaknak is. Hiszen a zsidók bizonyára nem örültek magántulajdonaik elvételének, az ortodoxia és neológia ellen egyaránt elkövetett sérelmeknek, mi több, sok zsidó meggyilkolásának és elhurcolásának. (Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon, valamint Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című könyve nyomán.) Olvastatott Deutschberger Mór és j P társai salgó-tarjáni lakosoknak a [£ *•» királyi járásbírósági székhely áthelyezése ... iránti kérvénye, s azzal kapcsolatban Groszberger Lajos községi képviselőnek ugyané tárgyban benyújtott következő indítványa: Salgó-Tarj annak mint Nógrád vármegye legnépesebb községének immár elvitathatatlan érdeke, hogy járásbírósági székhely legyen, azt a város lakosainak úgy igazságügyi, mint anyagi érdekei is megkívánják. Eltekintve attól, hogy a járásbíróság által Salgótarján a környék központjává lenne, s ezáltal a város fejlődése és vagyonosodása előmozdítatnék, annyival is inkább, mert ez esetben a város a már rég megígért adóhivatalt is megkapná, de a város lakosainak közvetlenül érthető haszna is lenne belőle, mert köztudomású 1 , hogy a jogkereső felek ezreket kénytelenek kifizetni csupán fuvardíjban, mivel a járásbírósághoz Fülekre kell menniök. (Salgótarján Nagyközség Képviselő-testületének jegyzőkönyve, 1898. március 30.) :SÍÍ
