Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság élete - A tarjáni zsidóság egyéb vallási és jótékonysági intézményei

cos mulatság rendezésével igyekszik segíte- László, a Magyar Zsidók Világszövetsége ni a rászorulókon. A jótékonyság nem csak amerikai tagozatának elnöke, a Zsidó Viaz egyesületek tevékenységének volt alap- lágkongresszus kelet-európai ügyekért fevető jellemzője: a többé-kevésbé tehetős lelős tagja, így emlékezik vissza salgótarjácsaládok egész életét áthatotta. Keller ni gyermekkorára, a szüleire: Családunk a középosztálybeli polgársághoz tartozott. Dédszüleink valamikor Lengyelországból vándoroltak a térségbe, vallásos zsidóemberek voltak. Ok . maguk és szüleim nehéz munkával gondoskodtak rólunk, gyerekekről. Bennünket fegyelmezett munkára, kötelességtudatra és vallásos életre, szigorú „szombat-tartásra" neveltek. Édesanyám erős testalkatú, munkabíró asszony volt, akinek a háztartás vezetése és a gyermeknevelés jutott osztályrészül. Édesapám fakitermelő vállalkozóként élete nagy részét a megye és főleg a Szilágyi [helyesen: Szilárdy]-uradalom erdeiben töltötte, a munkások között. Dolgos ember volt. Legfontosabb jellemvonásaként határozottságát, emberszeretetét és segítőkészségét említeném. Az elvégzett becsületes munkát az akkori körülményekhez képest tisztességesen megfizette, édesanyám pedig néha ingyenes népkonyhának is nevezhette udvarunkat, mert sok szegény járt hozzánk segítségért, támogatásért. (Keller László: Küldetésem a zsidó tradíciók szolgálatában. 1994, 23-24. oldal.) Az Izraelita Nőegylet bálja Folyó hó 5-én tartotta a helybeli izraelita nőegylet jótékony célra rendezett mulatságát, s ezzel az idei báli szezon a legjobb ómenek {előjelek} közt nyílt meg. Nem akarunk dicshimnuszokat zengeni, csak az igazságnak felelünk meg, ha azt mondjuk, hogy e mulatság erkölcsileg és anyagilag fényesen sikerült... A Vadász [Szálló] csinosan feldíszített táncterme szűknek bizonyult, valamint az étterem is zsúfolva volt. Jelen volt a bányatársulati kolónia valláskülönbség nélkül, képviselve volt a vasgyár, községünk nem izraelita polgártársait egyedül Hricsovszky András községi bíró képviselte, kivéve persze a fiatalembereket, kik szép számban voltak jelen... Szünet közben a jótékony cél érdekében még pumpolásra [pénzgyűjtésre} is adták magukat, árulva a Duda Lajos helybeli cukrász által a nőegyletnek ajándékozott fagylaltot és süteményt, persze szép eredményt érve el itt is. A bevétel 800 korona volt, melyből 591 korona 60 fillér tiszta haszon. E fényes eredmény szebben beszél a legszebb dicséretnél is. A mulatság, mely igen kedélyes volt, jól érezte ott magát mindenki, a reggeli órákban ért véget. A szép eredménynek nemcsak a nőegylet, de még jobban a helybeli szegények is örültek, kik közt a nőegylet a bál után rögtön 200 korona ára szenet osztott szét. Azonkívül egyes szegényeknek pénzbeli segélyt is juttatott. Szem előtt tartották hölgyeink: Kétszer ad, ki gyorsan ad... (Salgótarjáni Lapok, 1907. január 13., 3. oldal ) -?:i