Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság élete - Az ortodox hitközség és intézményei

IRODALMI AJÁNLÓ: A hazai zsidóság történe­téről szóló számos kiadvány közül négyet emeltem ki, amelyek nem csupán ehhez a fejezethez, ha­nem az egész könyvhöz jó kiegészítést adhatnak. Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. Budapest, 1994 [1948]; Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Budapest, 1992; Gyurgyák János. A zsidókérdés Magyaror­szágon. Budapest, 2001; Nathaniel Katzburg: Feje­zetek az újkori zsidó történelemből Magyarorszá­gon. Budapest, 1999. 1997-ben szakdolgozat ké­szült az Országos Rabbiképző Intézetben A salgó­tarjáni zsidók élete 1840-1944 között címmel. Külön köszönet illeti a szerzőt, Tóth Sándort a kéz­irat rendelkezésre bocsátásáért (a dolgozat megte­kinthető a Nógrád Megyei Levéltárban). A feje­zethez 2i)kn\om: Jehuda Don — George Magos: A ma­gyarországi zsidóság demográfiai fejlődése. Törté­nelmi Szemle, 1985/3-, 437-469. oldal; Walter Fletsch: A zsidók bevándorlása Galíciából és a ma­gyarországi zsidóság. Valóság, 1988/11., 46—59. oldal; Telek Béla: Adalékok a Nógrád megyei zsi­A tarjáni zsidóság, miután megtelepedett a községben, tüstént nekilátott szervezett keretek közé terelni életét. Amikor 1868—1869-ben egyetemes gyűlésre ültek össze az ország zsidói, s a világon egyedül­álló módon szakadás állt be a zsidó hagyo­A zsinagóga és a római katolikus templom dóság történetéhez (1725-1848). Nógrádi Törté­neti Évkönyv 1989, Salgótarján, 99—115. oldal; Varga László: Zsidó bevándorlás Magyarországon. Századok, 1992/1., 59-79- oldal. mányokhoz ragaszkodó (ortodox) és a nem zsidó társadalommal való hasonulásra in­kább hajlamos, vallási újításokat bevezető (neológ) csoportok között, nem volt kétsé­ges, hogy Salgótarjánban az ortodoxia útját választják majd. Az összes tarjáni zsidót kö­A salgótarjáni zsidóság élete Az ortodox hitközség és intézményei Polgárság Salgótarjánban nincs, mert nem is lehet. Tarján egy csapásra vált föl- Sl^. desurak községéből ipari vállalatok üzemévé, és a közbeeső időben polgárság ki- 1 «P" fejlődésére nem volt alkalom... így a falumúltú és ipartelep-jelenű város közepén meg­ülnek azok, akik a magyar polgárság helyére jöttek: a zsidóság. Salgótarjáni csoportjuk érdekes képlet... Itt a zsidóság megmaradt a maga elzárkózottságában... Az ipar letele­pedése csak uralomcserét jelentett, nem nagyobb szabadságot, mely mellett a zsidóság­ban a beolvadásra való hajlam fölébredt. így aztán az itteniek, akik készséggel vándorol­tak ide, mert hiszen a fejlődő ipari város jó területet jelentett a kereskedők számára, meg­maradtak a magukkal hozott szellemben, hatágú csillagot mintáztatnak gipszből a há­zuk homlokára, szobáikban péntek esténkint még égnek a gyertyák, és szombaton a Fő utca egy nagyobb szakaszán 32 üzlet között csak egy van nyitva. (Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság. 1938, 243- oldal.) 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom