Salgótarján történelmi kronológiája II. 1945-1977 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 39. (Salgótarján, 2002)

KRONOLÓGIA - 1947

36 1947 1947. május 27. - A képviselő-testület döntött arról, hogy tanoncotthon létesítésére Glück Margittól és Lenkétől 30 ezer Ft-ért megveszi a Pannónia Szállodát, valamint elfogadja az ÉM által felkínált kölcsönt a meghatározott feltételekkel. (XXII. 101. 3.) 1947. június 1. - Megyei tüntető nagygyűlést szerveztek St-ban. Előadó Kádár János volt, az MNDSZ részéről pedig Treszkony Anna. (Szabados 1985.) 1947. június 11. - Megalakult a St-i Szabadművelődési Tanács a Bánya- és Kohómunkások Dalkörének helyiségében. Elnöke dr. Homoki László hatósági orvos, alelnöke Jancsó József a Bánya- és Kohómunkások Dalköre képviselője lett. A tanács ügyvezetője Dunai Pál a Munkás Kultur Szövetség részéről, akit Kelemen János nyugdíjas főtanácsos váltott. A tagok: Gérnesi László (Üveggyári Munkáscsoport), Czakó János (SZDP) és dr. Tóth Gyula (Természetbarátok Turista Egyesülete). (Csongrády 1985.) 1947. június 22. - Az acélárugyári kuglizóban az MNDSZ szervezésében hadifogoly napot tartottak. (Szabados 1985.) 1947. június 30. - A képviselő-testület elfogadta a következő év előzetes költségvetését, mely 2.863.772 Ft-os hiányt mutatott. Ennek pótlására államsegélyt kértek, egyben jelezték, hogy a deficit azért ilyen nagy, mert az államosítás után az Acélárugyár felfüggesztette az adó befizetését. Határozott a testület arról is, hogy kéri a BM-et, hogy a várost vegye ki a vármegye vagyonvédelmi hatásköréből és kerüljön közvetlenül a mmisztérium alá, mert túl sok idő telik el a másod- és harmadfokú döntésig. (XXII. 101. 3.) 1947. június-szeptember - Huza-vona volt az SBTC NB I-be feljutása körül, mely politikai ügy is lett. Végül többszöri fellebbezés után az NB I. létszámát kettővel emelték, így az SBTC és az Erzsébetvárosi MTK is feljutott. (Bálás R.-Kálovits G.) 1947. közepe - Megalakult a St-i Tűzhelygyári Vasas röplabdaszakosztálya.(NNú. 1959.

1. 7.) 1947. július 5. - A képviselő-testület döntött az Aczél Béla által tervezett városi munkásbérház építési munkáira beérkezett ajánlatokról. A nyertes Chabada Ferenc budapesti építőmester lett, aki 749949 Ft-os kalkulációt adott be. A testület azonban kikötötte, hogy csak helyi kisiparosokat és munkásokat alkalmazhat. Mivel az ÉM által biztosított 500 ezer Ft nem fedezte az építkezést, ezért újabb 350 ezer Ft-os kölcsönért folyamodott a város az Újjáépítési Közmunkaváltság Alaphoz. (XXII. 101. 3.)