Nógrád megyei evangélikus lelkészek és tanítók díjlevelei 1784–1804 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 38. (Salgótarján, 2002)
Kiszellő és filiái: Zombor, Kürt, Csalár, Pető, Szécsénykovácsi, Kis kér, Nagykér, Hugyag, Varbó, Óvár, Pöstyén, Szécsény, Dolyán, Alsógécpuszta, Endrefalva, Piliny, Szécsényfelfalu, Halászi, Alsóludány, Felsőludány, Nógrádszakái, Bussa, Nagyzellő
Az udvart és a kerteket az egyházközség kerítteti be, még pedig oly módon, hogy az anyaegyház adja a fát és a tövist, a leányegyházak tagjai pedig elvégzik a munkát. 2. Külső, azaz határbeli telkek: a. Szántóföld, két calcaturában, azaz nyomásban van. Az egyik évben őszit szoktak vetni bele, tavaszit azért nem, mivel a másik mezőt ugaroltatják. A szőlőskertek felé eső mezőben a Záhumnyán, a temető és az üt között található egy szántóföld, amelybe általában 18, azaz tizennyolc küa vethető. b. Ugyanabban a mezőben, nevezetesen a nagy mélyedésben a szőlőskertek alatt két kenderföld terül el. Az alsó a gyalogút alatt a Gyura-féle mellett, 1 kila kendermaggal vethető be. Ugyanott mindjárt fent, a rektor és a Prónay úr földje közt fekszik a másik kenderes, amelybe 2, azaz két kila magot vetnek. c. A másik mezőben Nagysztracin felé a kis patakocskánál négy parókiai szántó terül el: 1. Magyarcon. 2. A patakárok mellett parlaggal, az iskolai és Prónay úr földje között. 3. Veresztvinán, ahol az agyagos föld és az ekeforduló van, amit kaszálni szoktak. Közel hozzá a Gedei-féle fekszik. 4. Nikovnak nevezett helyen. Ezekre a szántókra és kenderesekre az egyházközség a parókia trágyát kihordja, azokat felszántja, beveti, learatja, és a termést isten áldásával beszállítja a parókiai udvarra. d. Parókiai rét szintén négy van, melyeket évente kaszálnak: 1. A nagy mélyedésben az alsó kenHpres mellpH 2. Vrbináhan a Cedpi-félp mpllett. 3. Az úgynevezett parókiai gyepes terület, az Ivánka úré mellett. 4. Veresztvény alatt egészen a patakig. Megjegyzés: Ezeket a réteket az anyaegyház szénára kaszálja, gyűjti, a szénát pedig behordja. A zomboriak pedig a sarjút kaszálják, gyűjtik és behordják. e. Az öreg parókiai szőlőskert a szőlőskertek elején található, a Bohunka-féle mellett, mintegy 11 kapás. Mellette terül el a parókiai, adószedőmek nevezett fél szőlő, amelynek a másik felét a rektor használja. Mindkettőt a vincellérek metszik meg, de a többi munkát saját költségén a tisztelendő úr végezteti el. f. Káposztás nincs. g. Kukoricaföld szintén nincs. 3. Évi fizetés: a. Készpénzben 100 rénes forint. A következő módon kapja: az anyaegyházban és Zomboron élő hívek részesedési arány szerint 74 rénes forintot adnak össze. Ezt az összeget az egyházfik gyűjtik össze, a többi 26 rénes forintot a pénztárból teszik hozzá. b. Őszi gabonajárandósága 54 V* kila, a tavaszi pedig 22 kila, amit az egyháztagok maguk osztanak fel egymás között. Ebbe az összegbe kell beleszámítani a zomboriak beadását, ami búzából 20 kilát, zabból pedig 10 kilát tesz ki. c. Baromfijárandóság nincs. d. Élelemjárandóság nincs, csak az van, amit néhányan jószívűségből adnak. f. Malom nincs. g. Tűzifái az anyaegyházban minden ekés gazda két szekérrel köteles beszállítani. A zomboriak évente 10 szekérrel adnak. 82
