Nógrád megyei evangélikus lelkészek és tanítók díjlevelei 1784–1804 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 38. (Salgótarján, 2002)

Turicska és filiái: Mlágyó, Rónya

** Mivel ezeken a szántókon minden nyomás egy-egy falura tartozik, ezért az egyik mezőt a rónyaiak, a másikat a mlágyóiak, a harmadikat pedig a turicskaiak dolgozzák. f. Parókiai rétet kettőt mértek ki. Az egyik a Patocsinán a szántóföldek egyik szélétől a másikig ér, az ekefordulótól lejjebb, melyet elvettek a turicskaiak, a parókiai föld alatt, az iskolai földig, két szekérrel terem. *Mivel ez a rét száraz, ezért alig terem meg sarjú rajta, gyakran leromlik, ráadásul minden harmadik évben legelővé válik, az így előállott kárt pedig az egyházközség vagy egy szekér szénával, vagy egy dukáttal kárpótolja. A másik a Barkácska, a Hustyina egyik szélétől a másikig tart, felső oldala az országúttól lejjebb, az iskolai rétig, 3 szekérrel terem. * Ezek közül a rétek közül az egyiket, a Patacsinán lévőt a rónyaiak kaszálják és gyűjtik. A másikat, a Barkácskát a mlágyóiak kaszálják és gyűjtik. A turicskaiak pedig mivel nem kaszálnak rétet, ezért egyházi döntés alapján betakarítják az összes gabonát, a szénát és a sarjút is. A mlágyóiak és a rónyaiak az év során a - salvo honore - trágyát kihordják. ** Kukoricaföldje ugyan nincs a lelkésznek, de annyire jószívűek a gazdák, hogy amikor ugarföldjeiken kukoricát vetnek, akit csak megkér a lelkész, bárki készségesen ad neki egy darabka földet. 3. Évi fizetés. a. Készpénzben semmi. b. Gabonajárandóságban. - Minden négy marhával szántó gazdától másfél kila őszit kap, nagyrészt feleset, s ehhez még 4 garas kereszténypénzt. - Olyan gazdától, akinek két igás állata van, egy kila búza és hasonlóképpen 4 garas jár. - Olyan, akinek nincs marhája, de telke valami kevés mégis van, szintén egy kila búzát és 4 garast fizet. - Zsellérek fél kila búzát és 4 garast adnak. Pásztorok egy fertályt és 4 garast. - Szolgák, juhászok, majorosok egy szóval az urasági cselédség részéről 4 garas kereszténypenzen kívül egyéb nem illeti meg őt. *A gabonajárandóságot tetőzve mérik nagyrészt, habár a hivány szerint mindenkinek így kellene mérni és alaposan ki kellene rostálni. Az összehordás határideje Szent András napja. - Minden önálló személy egy idei kakast ad. - Minden gazda, ha nincs is igás állata, de van valami földje, egy szekér tűzifát vagy 4 garast fizet. *A turicskaiak betartják ezt a rendet és behozzák a fát. A mlágyóiak aszerint fuvarozzák be, kinek milyen fogata van. Ha nincs fogata, 2 garassal megváltják a fát. A rónyaiak pedig régi idők óta pénzzel megváltják a tűzifát. Akiknek négy vagy több marhájuk van 4 garassal, akiknek két fogható marhájuk van, két garast adnak. **Az egész egyházközségből való ifjúság pedig köteles ezt a tűzifát a parókiai fatartóban felvágni. ***Ha pedig megosztanák egymás között a gazdák, mikor vessenek, ősszel vagy tavasszal, abban az esetben a fizetést is ügy adják meg. Amit ugyanis együtt vetettek, abból együtt is mérjenek ki és amit külön vetettek különösen tavasszal, akkor a járandóság felét tavasziból adják meg. Az özvegyasszonyoknak zsákot vagy 4 garast és kakast kellene fizetni, de mivel nincsenek, nincs ilyen bevétele sem. - Élelemjárandóság nincs. - Ti197