Nógrád megyei evangélikus lelkészek és tanítók díjlevelei 1784–1804 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 38. (Salgótarján, 2002)

Szügy és filiái: Patvarc, Mohora, Csesztve, Riba, Bakó, Nógrádmarcal, Gárdon-, másképp Keresztúrpuszta, Sőjpuszta, Szentlőrinpuszta

1. Belső telek, mely az udvaron és azon a helyen kívül, ahol a szükséges parókiai épület áll, magába foglal egy kertet a parókia mögött, északkal szemközt fekvőt. Mintegy két küa őszi mag alá alkalmas. * Az egyháztagok tartoznak mind a parókiai épületeket jó állapotban tartani, mind az udvart és a kertet gondozni. 2. Külső, azaz a határban lévő telkek a. Öt szántóföld. Az egyik a Koplákon vagyis a Kosztolikon terül el, 6 kilás, fent kelet felé Prónay Miklós úré mellett fekszik, lent nyugatra Trajtler Gábor szántója mellett. - A másik a Lavicskyk mellett 6 kilás. A tetején nyugatra út, alul pedig a parókiai rét van. - Harmadik a Dudáskán, 1 Vi kila alá, fent az ekeforduló van, lent legelő fekszik. - A negyedik Dubinában 10 kila alá, fent nyugaton a Brezina, lent keletre Trajtler úr földje van. - Az ötödik a mélyút felett, 10 kilás. Felül délre árok van, északra lent Trajtler úr földje. * Ezeken a szántókon a trágyahordástól a betakarításig minden szokásos munkát az egyháztagok kötelesek elvégezni. b. Parókiai rét a Lavickyk mellett, 4 szekérre való, melyet az egyik szélén, nyugaton fent a parókiai föld, keleten lent a patak választ el. Róla a tisztelendő úr, mind a széna, mmd a sarjú kétharmadát kapja, az egyharmad rész a rektoré, egészen addig az időig amíg csak nem sikerül legelőnek megszerezni valamit. * Teljesen az egyháztagok művelik meg. ** Idetartozik a kész széna, amelyből az anyaegyház évente 6 szekérrel ad, azaz Felsőszügyből 3 és Alsószügyből szintén 3 szekérrel. c. Szőlő kimondottan parókiai nincs, de van egy kis 3 kapás szőlő a malom fölött, amelynek a dézsmájából a tisztelendő úré két rész, a harmadik rész a rektor urat illeti meg. Keleten legelő van, alsó oldalán Török Pál szőleje van. d. Kenderföld, 3 kila kendermag alá. A tetején Prónay Miklós úr, alul pedig a rektor kenderese van. * Az egyháztagok szántják és trágyázzák. ** A lányok, az anyaegyházbeli, patvarci és ribai szegényebb özvegyasszonyok szaggatják. Az utóbbiak egy napra eljönnek tilolni is a kendert. e. Káposztás és kukoricás nincs. 3. Évi fizetés a. Készpénzben semmi. b. Gabonajárandóságban: Egésztelkesek 2 küa őszi gabonát adnak, egyesek csupa rozsot, mások feles búzát. Féltelkesek egy kila rozsot. Zsellérek Vi kilát. Urasági szegődményesek, juhászok, házasságban élő szolgák az 1795. évi helyi egyházközségi közgyűlés határozata alapján 14 kila rozsot vagy 5 garast készpénzben kötelesek lefizetni. Iparosok gabona helyett 1 rénes forintot fizetnek. Megjegyzés. A gabonajárandóságot tetőzve mérik. Özvegyasszonyok, akik a kendert dolgozzák meg, nem fizetnek semmit. c. Baromfi az anyaegyházban nincs, csak amit szeretetből adnak. d. Élelem nincs, csak amit háládatosságból adnak. e. Dézsma nincs. f. Malomból semmi. 187