Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)
454. b) A Salgótarjáni Megyei és Járási Rendőrkapitányság által rendőrként alkalmazott volt AKÖV-ös káder jelentése a Kisterenyei Szénbányáknál történtekről – Salgótarján, 1956. december 6.
1. Nagy Imre tájékoztassa a rádión keresztül a dolgozókat arról, hogy ő is részt vett, illetve részese volt[-e] az ellenforradalom vezetésében! 2. A tiszti különítmény feloszlatása és a dolgozók által választott karhatalmi egység felállítása. 3. A megyei tanács és a végrehajtó bizottság újraválasztása titkosan. 4. A Kádár-kormány helyett a Nagy Imre-kormány visszaállítása. 5. Laukó György azonnali leváltása, Batki 521 és társai azonnali eltávolítása. 6. Salgótarján és a megye területéről a szovjet csapatok azonnali kivonása. 7. A forradalmi nemzeti tanács azonnali visszaállítása. 8. Az ÁVH tagjait mindenféle jogai[k]tól vonják meg, és semmiféle vezető állást ne tölthessenek be! 522 A fenti pontokkal kapcsolatosan a két összekötő úgy nyilatkozott a dolgozóknak, hogy amíg a fenti pontok teljesítve nem lesznek, addig nem lehet dolgozni, mert aki dolgozik, azt ők [a munkában] meg fogják akadályozni, és máskülönben is, úgy lesznek fizetve, mintha dolgoznának. Kakuk József kisterenyei lakos[nak] - aki fegyveres összeesküvés miatt életfogytiglanra lett elítélve - a lakásán több esetben idegen személyek jelennek meg, úgy éjjel, mint nappal, és ott gyűléseket tartanak. Az idegen személyek nem erre a területre valók. 523 Lajost, hogy olvassa fel nekik a nyolcpontos követelést. Állítólag ekkor vette elő Gál Lajos a zsebéből a kérdéses pontokat tartalmazó papírlapot, majd felolvasta azokat a jelenlévők előtt, akik viszont aznap már nem voltak hajlandók dolgozni. Nem tudni, hogy Batki Antalra vagy Batki Pálra gondolt-e a jelentéstevő. A jelentéstevő rendkívül pontatlanul adta vissza a nagybátonyi munkásgyűlésen elhangzottakat és a megyei munkástanács november 30-án megfogalmazott nyolcpontos határozatát is. (Előbbire Id. a 454. a), utóbbira vonatkozóan pedig a 414. számú dokumentum megfelelő részét.) Jelen forrás már csak azért is lényeges, mert a benne foglalt ténnyel bizonyítani tudjuk, hogy a rendfenntartó szervek által igencsak nagy számban alkalmazott volt káderek számtalanszor (akár szándékosan, akár osztályhelyzetük által determináltan) hamis jelentéseket adtak megbízóiknak, s így azok ezeknek a másodlagos, torzító forrásoknak a birtokában voltak kénytelenek igen lényeges kérdésekben dönteni. - Az itt közölt információs jelentés egyik aláírója például az a Zöldi Tóth István rendőr őrmester volt, aki azt követően lépett a rendőrség kötelékébe, hogy őt a Salgótarjáni 33. számú AKÖV a megbuktatott rendszer hű kiszolgálójaként elbocsátotta, s akinek rendőrségi alkalmazása ellen már november 22-én a leghatározottabban tiltakozott az AKÖV munkástanácsa. Ld. a 348. számú dokumentumot. - A november 30-ai ülésről készített emlékeztetőben szereplő nyolcpontos követelést külön is terjesztették Salgótarján vonzáskörzetében, s éppen a fenti forrás tanúsága szerint Kisterenyén is közkézen forgott. Erre vonatkozóan ld. még a Gál Lajos perében található eredeti dokumentumokat. (NML XXV. 4. c) B. 6/1957.) Kakuk Józsefet negyven társával együtt ítélték el demokratikus államrend és demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés miatt az ún. Ador353
