Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

Melléklet – Életrajzok

megyei nemzeti bizottság és a megyei munkástanács röplapjainak jó részét ő fogalmazta, a forradalom eszmei irányítója lett a megyében. Tagja volt a Nógrád Megyei Tanács Munkástanácsának, a városi írócsoport delegáltjaként pedig a megyei nemzeti bizottságba is bekerült, sőt az elnökség elnökévé választották: a sajtóval és általában a híradással kapcsolatos ügyek tartoztak alá. A nemzeti bizottság nevében lefoglalta a párt megyei lapját, nevét és főszerkesztőjét megváltoztatta, s maga is többször publikált benne. Bekerült a megyei kiegészítő parancsnokság katonai tanácsába, s kapcsolatot tartott számos forradalmi testülettel. Fő életre hívója volt a megyei munkástanácsnak, bár nem lett a szervezet tagja. December közepén külföldre menekült, távollétében a Legfelsőbb Bíróság halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. MOLNÁR BÁLINT: 1914, Diósjenő. Anyja neve: Szabó Eszter. Parasztcsaládból származott, ő maga is egyéni gazdálkodó volt. 1956 őszén tagja lett a Diósjenői Községi Forradalmi Tanácsnak, sőt egyes források szerint ő volt annak tulajdonképpeni irányítója. A megtorlás idején közbiztonsági őrizetbe vették, majd rendőrhatósági felügyelet alá helyezték. MOLNÁR ISTVÁN: 1913, Salgótarján. Anyja neve: Vilinek Erzsébet. Bányászcsaládból származott. Iskolai végzettsége hat elemi, foglalkozása vájár volt. A forradalom idején munkahelyének, a Zagyvái Szénbányák Margit-tárói Üzeme Forradalmi Munkástanácsának elnöke lett. Tevékenységéért tudomásunk szerint nem vonták felelősségre. MRÁZIK JÁNOS: 1924, Mátraszele. Anyja neve: Kiszely Rozália. Szegény családból származott, édesapja hentes, később napszámos volt. Hat elemit, később bányaipari technikumot és üzemgazdasági továbbképzőt végzett. A pártnak 1945-től tagja, 1947-től töltött be különféle pártfunkciókat. 1952-től a Nagybatonyi Bányaüzem munkaügyi, majd körletvezetőjeként dolgozott. A forradalom idején a régi rend mellett állt ki, Kádár kormányalakítása után a Nógrád Megyei Munkás-Paraszt Forradalmi Tanács elnökévé választották. A forradalom leverését követően a Nagybátonyi Szolgáltatóvállalat személyzeti vezetője lett, s tagja volt a járási fegyelmi bizottságnak is. NAGY FERENC 1921, Gyöngyös. Anyja neve: Barna Anna. Iparoscsaládból származott, iskolai végzettsége egyetem, szakképzettsége építészmérnök volt. 1951-től a Nógrád Megyei Építőipari Vállalat főmérnökeként dolgozott. A vállalatnál 1956 októberében megalakult munkástanácsnak tagja, illetve az igazgatósági tanácsnak vezetője lett. Ebben az időben helyettes 571