Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

Melléklet – Életrajzok

KOVÁCS VILMOS: 1918, Váraszó. Anyja neve: Pálfi Erzsébet. Iskolai végzettsége négy polgári, foglalkozása bányász volt. A forradalom idején beválasztották a Kazári Bányaüzem Munkástanácsába, s az intézőbizottságnak is tagja lett. Szintén bekerült a Nógrádi Szénbányászati Tröszt 15 fős munkástanácsába és a megyei nemzeti bizottságba. Forradalmi tevékenységéért 1956 után internálták. KÖVÉR MIHÁLY: 1932, Ipolyszög. Anyja neve: Súlyán Borbála. Napszámoscsaládból származott, iskolai végzettsége nyolc általános, szakképzettsége gépkocsivezető volt. 1956 őszén a Salgótarjáni 33. számú Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetőjeként tagja lett a munkástanácsnak és a szűkebb körű igazgatótanácsnak is. A megtorlás elől külföldre menekült. Távollétében 1958-ban négy év börtönre és öt év jogfosztásra ítélte a Legfelsőbb Bíróság. LACZKÓ FERENC: 1926, Rimoc. Anyja neve: Balázs Mária. Parasztcsaíádból származott, hat elemit végzett, szakképzettsége hentes és mészáros volt. A forradalom idején egyéni gazdálkodóként dolgozott. Aktív szereplőként vett részt a rimóci forradalmi eseményekben, a falu népe pedig megválasztotta a forradalmi tanács elnökévé. Az egyébként fegyvertelen nemzetőröket is ő koordinálta. Forradalmi tevékenységéért 1958-ban egy év felfüggesztett börtönre ítélte a Legfelsőbb Bíróság. LADVÁNSZKY KÁROLY: 1928, Szeged. Anyja neve: Árvái Mária. A Szovjetunióban tartott képzés után, 1956 szeptemberétől az Országos Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának vezetésével bízták meg. 1956. november közepén Nógrád megye székhelyére, Salgótarjánba vezényelték, feladata a szétzilálódott rendőri munka beindítása volt. LÁSZLÓ ALADÁR: 1923, Nógrádverőce. Anyja neve: Tömör Ilona. Munkáscsaládból származott, gimnáziumba járt, majd államigazgatási iskolát és anyakönyvi szaktanfolyamot végzett. 1953-tól a megyei rendőrkapitányság anyakönyvi felügyelője volt. 1956 októberében tagja lett a Balassagyarmati Járási és Városi Forradalmi Tanácsnak, a leváltott járási helyettes rendőrkapitány helyére nevezték ki. A rendőrség forradalmi katonai tanácsába ugyancsak beválasztották. A megtorlás során letartóztatták, s a Budapesti Katonai Bíróság 1958-ban tíz év börtönre, tíz év jogfosztásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. LAUKÓ GYÖRGY: 1914. Iskolái elvégzése után a közigazgatásban dolgozott. 1950-1952 között a Békés Megyei Tanács vb-titkára, 1952-től a Nógrád Megyei Tanács vb-elnöke volt. 1956 őszén tagja lett a Nógrád Megyei Ideiglenes Forradalmi Tanácsnak, majd a Nógrád Megyei Nemzeti Bizottság568