Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)
516. A megyei rendőrkapitányság közleménye a december 8-ai salgótarjáni eseményekről – Salgótarján, 1956. december 15.
teljes létszámmal a felvonuláson. A Salgótarjáni Acélárugyár Munkástanácsa is felhívta a dolgozókat a tüntetésre. Trezsnyik Ferenc, az Acélárugyár Munkástanácsának az elnöke hangsúlyozta a felvonulni szándékozók előtt, hogy a kisterenyei ügy „letartóztatás! ügy", az a bányászok ügye, azonban ha tüntetésre kerül sor, úgy az Acélgyár fogja tudni, hol a helye. Ezek után a Salgótarjáni Acélgyár is felvonult. 802 A vizsgálat az eddig őrizetbe vett személyek tekintetében folyik. A megyei rendőrkapitányság az alábbi tájékoztatást adja Nógrád megye lakosságának: A rendőrség őrizetbe vette és kihallgatta Kiss István 29 éves nagybátonyi lakost, a Szorospataki Bányaüzem alkalmazottját. Kissnek a bányaüzemnél rendszeres és állandó munkaterülete nem volt, felvigyázó, ellenőrző tevékenységet folytatott a Szorospataki Bányaüzemnél. A fizetése 2500 forint volt havonként munkájáért. Munkába akkor állt, amikor ő akart. Senki sem vonta kérdőre, miért nem ment munkába. Nézzük meg közelebbről, ki ez a Kiss István! Kiss István a Horthy-rendszerben falusi jegyző volt, a második világháború után detektív lett, majd innen 1946-ban mint megbízhatatlan egyént bélistázták. Ezután mint végrehajtó működött a Pétervásári járásban. A pályafutása felfelé ívelt, adóügyi jegyző, majd vb-titkár lett Csány és Hort községben. 803 A dolgozó parasztok gyűlöletét váltotta ki, amiért lesöpörtette a padlásaikat, elvitette minden terményüket, sokszor önkényesen. Ajándékokat fogadott el, a kulákok megvesztegették, mert azokkal összejátszott, ami miatt vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt eljárás indult ellene a Hevesi Járási Rendőrkapitányságon. 1953-ban amnesztiával szabadult Nagy Imre kormányprogramja idején. Ezután helyezkedett el (1953-ban) a Nagybátonyi Szénosztályozón, majd a Szorospataki Bányaüzemhez került kapcsolatai folytán - felvigyázónak. Állandó munkaterülete nem volt, de mint mondja, 2500 forintig keresett havonta. Miért kapta ezt a 2500 forintot? 1956. október 23-án Budapestre utazott azzal, hogy beteg. Budapesten a volt DISZ székházába ment, ahol felvette a kapcsolatot az ellenforradalmi Tipikus példa a „csúsztatásra", ugyanis Trezsnyik Ferenc tényleg világosan megfogalmazta, hogy szolidaritást kell vállalni a letartóztatottakkal, azonban félve a hatalom esetleges fellépésétől, megpróbálta távoltartani az Acélárugyár több száz fős kollektíváját a tüntetéstől. Részben ennek a késleltetésnek köszönhető, hogy az Acélárugyár dolgozói csak azt követően érkeztek a megyetanács elé, hogy a sortűznek már vége szakadt. Az tény, hogy egy Kiss István nevű egyén 1950. október 10. és 1951. november 31. között a Heves megyei Horton vb-titkár volt (Bertha József-Szaniszló Ferenc: Heves megye tanácsi tisztségviselői 1950-1990. Eger, 1991, 77. p.), azonban arra vonatkozóan, hogy egyáltalán ő volt-e az, akit említ a forrás, illetve amennyiben ő volt, elkövette-e a dokumentumban felsorolt vétkeket, sem szóbeli, sem írásos dokumentummal nem rendelkezünk. 486
