Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)
428. A Salgótarjáni Acélárugyár november 1-jén leváltott igazgatójáról, Bérczes Henrikről készített „gyorsfényképet” tárja az érdeklődők elé a Tarjáni Acélakarat – Salgótarján, 1956. december 1.
428. A Salgótarjáni Acélárugyár november l-jén leváltott igazgatójáról, Bérezés Henrikről készített „gyorsfényképet" tárja az érdeklődők elé a Tarjáni Acélakarat Salgótarján, 1956. december 1. Roppant nehéz az önismeret November 24-én alkalom adódott Bérezés Henrikkel elbeszélgetnem. Kevéssel találkozásunk előtt éppen azzal az aktívával 416 foglalkoztam, mellyel a nagyüzemi munkástanács leváltotta tisztségéről, a következő indoklással: „A nagyüzemi munkástanács túlnyomó szótöbbséggel állásáról való leváltása mellett döntött, mert ezt egyébként az üzemekben megnyilvánuló hangulat a munkásság részéről, a közrend és nyugalom megóvása föltétlenül szükségessé tette." 417 Megkérdeztem ezzel kapcsolatban néhány olyan dolgozót, többek között - rövid idő alatt tizenkettedik - gépkocsivezetőjét, akit szinte hangulata szerint váltott le és helyezett újra vissza. Ezek a beszélgetések szintén a munkástanács határozatát érősítették meg bennem, persze a szűkszavú határozatot apró életképekkel téve színesebbé. így határoztam el magam arra a gondolatra, hogy elbeszélgetek Bérezés Henrikkel, mi az ő véleménye saját magáról, hogyan vélekedik a kritikát és önkritikát oly sokszor emlegető egyén önmagáról. Megkérdeztem iskolai végzettségéről. Négy elemi, egy polgári és négy „kemény" év a Műszaki Gazdasági Akadémián. Népszerűen: Vörös Akadémia. Közepes eredménnyel végzett. Érdeklődtem igazgatóvá való kinevezése körülményeiről is. Mint mondja, egyszerűen ment. Felhívatták a pártközpontba, és közölték vele, menjen a minisztériumba az igazgatói eskütételre. Feltettem a kérdést: Nem voltak gátlásai, hogy ilyen nagy létszámú vállalat vezetését máról holnapra elfogadja? Szavaiból ítélve ez sem okozott neki különösebb nehézséget. Kérdeztem továbbá: Ha a munkásság meghagyja igazgatói helyén, tudta volna-e a munkásságot szolgálni ebben a megváltozott, új szellemben? Nem kaptam rá határozott választ, de pozitív hangzású feleletei arra engedtek következtetni, hogy igen. Hiszen ezek a kifejezések: mindig együtt éreztem a kis fizetésű emberekkel; iparkodtam a munkásságot szolgálni; Rákosit én nem szolgáltam ki - magukban foglalták az igenlő választ. Helyesen: annak az aktívának a jegyzőkönyvével, Ld. a 127. számú dokumentumot. 294
