Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

423. Horváth Gyula, a Tarjáni Acélakarat szerkesztője következetességre inti a dolgozókat – Salgótarján, 1956. december 1.

azt a hangot hallassa, amelyet életre keltői az életre hívás pillanatában acélakarattal elhatároztak. Az akarat törekvést jelent, de az akarás cél felé haladás is. Hivatása tehát a munkásságnak, hogy lapjában acélakarattal megőrizze és a cél felé irányítsa azokat az eszméket, amelyeket a forradalom szent lendületében nemzetünk és benne a munkásság is kivívott. Az igazi szabadságot, a függetlenséget és a minden körülmények között érvényesülő igazmondást. Elismerjük, hogy az igazságról írtak már hangzatosabb szavakat is. Az is igaz, hogy a szép szavak igaz tartalom nélkül nem különbek a cifra rongynál. Nem kétséges, sokat szenvedett népünk megérdemli, hogy végre az igazságot hallja. Küzdünk tehát, hogy forradalmunk igazságát lépésről lépésre, de acélakarattal diadalra vigyük. Tarjáni Acélakarat, 1956. december l.,l. p. 423. Horváth Gyula, a Tarjáni Acélakarat szerkesztője következetességre inti a dolgozókat Salgótarján, 1956. december 1. A munkásság legyen következetes és hű önmagához Megvolt az ok arra, hogy a régen hamu alatt lappangó parázs elemi erővel lángra lobbanjon. Meg is történt, hiszen ez volt a forradalom. Ám a forradalom, ha egyszer elindult, pusztít is, ez a tulajdonsága. Igaz, egyrészt pusztítania is kell, mert ezért keletkezett. El kell törölnie mindazt, ami egy előző korszakban rossz volt, nem felelt meg a tömegek akaratának, gondolkodásmódjának, ízlésének, egyszóval a normális emberi követelményeknek. Ez tehát kell és szükséges! De a tapasztalat azt mutatja, hogy a forradalom nemcsak azt pusztítja, amit pusztítania kell, hanem kikezd olyan értékeket is, amiért kár, ami jó, amit a pusztulástól meg kell védenünk. Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor egy bizonyos pont után megálljt kell parancsolnunk a romboló erőknek. Rendszerint ezt egy ember nem is tudja megtenni. Éspedig azért nem, mert milliók szenvedélyét millióknak kell mérsékelnie és végül lecsillapítania. 288