Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

359. Jegyzőkönyv a Pásztói Nemzeti Bizottság üléséről – Pásztó, 1956. november 23.

Csoór Béla, 264 Pásztó: Vasdobos személyét tegnapelőtt ismertem meg. Én pásztói vagyok. Mint kulákkal, szóba sem álltak velem, kerültek, és én is ke­rültem mindenkit. Kis példát akarok felhozni: megtörtént egy eset, hogy jogtalanul megrágalmaztak, ezzel az ügyemmel mentem jobbra-balra. A községi tanácstól elküldtek, Krizsanyikné meghallgatott, de azt mondta, hogy helyesen és jogosan cselekedtek, mikor ezer forint erejéig megbüntet­tek. Torjákék sem tettek semmit. De van lehető és lehetetlenség: Vasdobos is tartott egy kihallgatást. Én már elvetettem minden reményt, de ő, mint a já­rási tanács elnöke, megnyugtató választ adott. Azt mondta, hogy el fogja in­tézni az ügyemet. Most már megvan, hogy teljes egészében elengedték a büntetést, mert jogtalan volt. Nem ismerhetem, de ha véletlenül egyes kilen­gése volt [is], [a] pozíciót [megfelelően] betöltő ember. Túltevékenykedett a dolgokon, tehát vádolása alaptalan. Végeredményben igazat nem tehet min­denkinek, törvényen felül nem cselekedhet egy ember sem. Kérem, hogy Vasdobos [Pál] személyét hagyjuk. Bacsa István, Kalló: Végeredményben a többség dönt. Eddig is, ha [a] többség véleményét figyelembe vették volna, nem kerültünk volna idáig. Tóth István: Vasdobos [Pál] vb-elnök marad, Nagy István főjegyző úr vb­elnökhelyettes tisztségében marad, de akkor egy újabb elnököt kell helyette választani a nemzeti bizottságba. Nagy István, [a] volt nemzeti bizottság elnöke javaslatára az ülés Tóth Istvánt elfogadja a járási nemzeti bizottság elnökévé. Tóth István nem fogadta el az elnökhelyettesi megbízást. Ismeretlen felszólaló: Elhangzott a szó, hogy gyűlölik a pestiek a nógrá­diakat. Voltam fenn Pesten én is. Az oroszok felszólítottak mindenkit, hogy tegyék le a fegyvert és termeljenek, álljanak munkába. Sok gyár és sok üzem ennek a felszólításna[k] nem tett eleget és nem tette le a fegyvert, valamint nem vette fel a munkát. Gondolom, hogy ezért gyűlölik. Habán Imre, 265 Szirák: Mi közös, szent ügyért dolgozunk mindannyian. Ügyünk azonban meg van támadva. Megnyilvánult ez tegnap este, amikor a rendőrség egyik tisztje megjelent a községben, és [bár] én már kétszer be­szedtem a fegyvert, de ezek újból ki akarják adni, holott ez nem helyes in­tézkedés. Ilyen intézkedések után mit csináljunk? Kire támaszkodjunk, ha megakadályozzák intézkedéseinket a Kádár-kormányra felesküdött rendő­rök? [A] mi embereinket kell odaállítani! A kommunistakérdéssel kapcsolat­ban gondoljunk a csepeliekre! Sok ezer kommunista harcolt, a legel[s]ő fegyvert ők adták az ifjúság kezébe. Vannak jó kommunisták! Becsüljük meg a jó magyar kommunistákat! Tagja volt a pásztói forradalmi tanácsnak is. (TH 0-15325/6. 144. és 157. p.) Helyesen: András. 193

Next

/
Oldalképek
Tartalom