Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

359. Jegyzőkönyv a Pásztói Nemzeti Bizottság üléséről – Pásztó, 1956. november 23.

Fenn voltunk a megyei nemzeti bizottságnál,

246 [ahol a] járási tanácselnökök részére volt értekezlet. Egész furcsa volt bemenni. Ott állnak [az] orosz katonák - rendfenntartás céljából. Garamvölgyi Antal, a nemzeti bizottság elnöke

247 megjegyezte, hogy nem érdemes semmivel foglalkozni. Még véleményezést sem kértek tőlük. A Kádár-kormány álláspontját képviselő Cser Gyulát megkérdeztem,

248 hogy jöjjön le, mert minket a megye magunkra hagyott. Nem törődtek velünk. Hogyha [a megyének] mostohagyerekek vagyunk és gyarmata vagyunk, visszamegyünk Heveshez, azoknak nem leszünk mostohák.

249 Semmit, hogy mi történik, nem tudunk, csak azt érezzük, hogy bizonytalanságban vagyunk. Míg mi voltunk a helyzet urai, pásztói viszonylatban rendet teremtettünk. Lecsillapítottuk a lázongókat, mert a községházát is fel akarták gyújtani. Én soha nem voltam kommunista, és nem is hiszem, hogy az leszek. A helyi kisgazdapárt vezetőségi tagja vagyok, a nép választott. Azt tartjuk, hogy tanácskozni kell velük, de nem suba alatt. [A] járást járásbeliek vezessék, azt akarják [a községek képviselői]. Ha ezek vezetik, nem lesz meg, hogy túlteljesítjük azokat az embertelen terveket, mert aki köztünk él, hétszer is meg fogja gondolni, hogy[an] cselekszik és mit. Megkezdtük a tanácskozást, ezért vannak itt [önök], hogy vizsgálják felül, mi jó, mi helytelen, és kérem, hogy [az] egyes községi funkcionárius [ok] hoz is szóljanak. A többi megbízott még nem szólt semmit. Jó lesz a régi vezetőség? Úgy akarjuk vinni a dolgot, hogy vér ne folyjon és felfordulás ne legyen. Akármi lesz egyéni sorsunk, huszadrangú kérdés, [a lényeg az, hogy] mi lesz a négyezer ember sorsa, aki a járást képviseli. A középutat keressük, és azt a helyzetet, ami megnyugváshoz vezet. A közbiztonság megszervezését - úgy tudom - van egy magasrendű rendőrtiszt, aki szervez[i], szervez[i], anélkül hogy megkérdezte volna a nemzeti bizottság vezetőségét, mit hogyan tegyen. Nem akartunk senkinek bajt. Azt a kis állást szeretném továbbra is betölteni, amit eddig végeztem. A régi járási tanács vezetősége által elkövetett igazságtalanságot, amit Nagy Istvánnal és velem szemben elkövettek, [nem felejtem], majd én magamra vonatkozólag is igazságot akarok. [Az] első lépés megvolt: Szep[e]si Boldizsár elhelyezése. De nem ennyit [akarunk], hanem [azt, hogy] akit üldöztek jogtalanul, [annak] felül [kell] vizsgálni az ügyét, és teljes jogú állampolgár [kell, hogy] legyen az országban. Mi huszadrendű állampolgárnak éreztük magunkat. Tóth István itt valószínűleg arra a tájékoztatóra utal, amelyet 1956. november 20án a megyei tanács elnöke és Cser Gyula kormányösszekötő tartott a megyei tanács osztályvezetőinek és a járási tanács elnökeinek. (1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. 33. p.) Helyesen: tagja. Értsd: megkértem. Pásztót 1950. február l-jén csatolták Heves megyéből Nógrád megyéhez. 187