Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

336. A Nógrád Megyei Munkástanács alakuló ülésének jegyzőkönyve – Salgótarján, 1956. november 21.

nagymértékben megnyugtatnák, megerősödne bizalmuk a kormányban, mert látnák, hogy ígéreteiket valóra váltották. Barátaim! Tudjátok, hogy Hazánk súlyos gazdasági nehézségekkel kü[s]zködik. A csődtől csak a termelés teljes megindulása menthet meg bennünket. Nem akarunk még egyszer inflációt! Aligha kellene magyarázni, mit jelent a további sztrájk. Egyesek azt mondják, hogy a munka teljes megindítása legfőbb fegyverünk letételét jelenti. Mások azt állítják,

142 hogy előbb a kormány engedjen, bizonyítsa be jó szándékát. Persze a kormány aligha tud cselekedni, ha nem adunk rá lehetőséget. Aligha tudja megmentem az országot, ha mi nem dolgozunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenben egy véleményen vagyunk a kormánnyal, de azért azt hiszem, hogy a legfontosabb kérdésekben egyetértünk. Mi békés, nyugodt életért

143 erős, független, szocialista Magyarországot akarunk, amelyben a nép által választott képviselők a vezetők. Ismerjük a Kádár-kormány programját, és tudjuk, hogy annak legfontosabb megállapítása[i] a nép javát szolgálják. Ezeket a célkitűzéseket támogatni akarjuk, méghozzá munkával és javaslatainkkal akarjuk támogatni. Meg kell azonban azt is mondani, ahogyan a nemzeti bizottság nyilatkozata írja,

s hogy több részletkérdésben más a véleményünk. Erre azonban - úgy gondolom - megvan a jogunk. Demokratikus államokban ez így van. Lehetetlenség, hogy mindenkinek mindenben egy véleménye legyen. Ez csak Rákosi és Gerő ideje alatt volt így, de akkor is csak kényszerből. Ebből pedig nem kérünk többet! Belőlük se, meg a bányabárókból, gyártulajdonosokból se!

144 Ha valaki tudja, mit jelentenek ezek az urak, hát mi, salgótarjániak tudjuk. Igazi demokratikus, szocialista Magyarországot akarunk, ahol mindenkit a munkája alapján becsülnek [meg], ahol nincs titkosrendőrség, nincsenek káderlapok, nincs besúgás, nincsenek formális választások. Jól látjuk, hogy Hazánkat az infláció fenyegeti, látjuk, hogy az üzletekből lassan már kifogy az áru, és hogy a családok szeneskamrája üres. Nem akarhatjuk Hazánk romlását! Megkezdjük hát a munkát! De jogos követelésein142 Helyesen: azt kérik. 143 Helyesen: életet. 144 Érdekes Vincze szóhasználata, azonban az ilyen szófordulatok ebben az időben nemcsak az ő szájából és korántsem csak november 4-e után hangzottak el a Salgótarjáni Iparmedencében. Gyakorlatilag az 1945-1948 között megteremtett ún. „népi demokratikus forradalom" vívmányainak: földosztás, termelőüzemek államosítása stb. megőrzését, vagyis egy demokratikus, emberarcú szocializmus megvalósítását tűzték ki ismét célul az itt élők. (A szövegből azonban némileg visszacseng az acélárugyári munkástanács elnökének, Magos Bélának egy-két korábbi, írásaiban is igen jól dokumentálható szófordulata, ami feltételezi, hogy Vincze beszédének megírásába legalábbis besegített, ami azonban a helyzetértékelés nagyszerűségéből nem von le semmit.) 120