Salgótarján, 1956. Dokumentumválogatás tanulók részére - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 36. (Salgótarján, 2002)

Függelék

mértékben helyesli azt a minden pártszervezetnél megtalálható helyes törekvést, hogy inkább kevesebb párttag legyen, de azokat a párthűség, a fegyelmezettség, a tiszta szándék jellemez/ze/. Feltétlen egyetértünk azzal, hogy olyan elvtársakat ve­gyünk fel a pártba, akik az ellenforradalom alatt párt- /és/ népellenes tevékenysé­get, ellenforradalmi munkát nem folytattak. Azonban helytelenítjük, hogy egyes alapszervezeteknél nem az MSZMP tagfelvételére vonatkozó irányelvek szerint jár­nak el. Nem keresnek fel minden volt MDP-tagot, hogy akar-e az MSZMP-nek tagja lenni, ezzel távol tartanak az MSZMP-től több olyan becsületes elvtársat, aki ugyan nem volt bátor fellépésű az ellenforradalommal szemben, de nem is segítet­te azt. Az ilyen elvtársak zöme, miután nyíltan látta, hogy miről van szó, hogy mi az ellenforradalom igazi célja, hozzánk csatlakozott, majd munkájával a felemelke­dést segítette. Az ilyen elvtársakat lehet nevelni, és erősségei lehetnek a pártnak. Több helyen tapasztalható az is, hogy olyan volt MDP-tagok esetében, akik meg­tévedtek, tudatosan nem segítették az ellenforradalmat, az intézőbizottságok egyes tagjai önhatalmúlag döntenek, /ügyüket/ nem viszik taggyűlés elé. Véleményünk szerint helyes lenne, ha /az/ ilyenek esetében a párttagság döntene, mert ez nevelő­leg hatna a párttagságra is. A nyílt ellenforradalmárok esetében /azonban/ a legna­gyobb szigorral járjanak el, semmiféle megalkuvásnak helye nincs! A szektásságnál külön kell szólni az értelmiség irányában tanúsított magatartá­sunkról. Nem vitás senki előtt, hogy az ellenforradalomban az értelmiségiek kö­zül sokan - orvosok, pedagógusok, mérnökök - lecsatlakoztak az ellenforradalom­hoz, vagy soviniszta, nacionalista követeléseik hangoztatásával, vagy más módon segítették azt. Ezek esetében nyilvánvaló, hogy az ellenforradalmi idő alatt tanú­sított magatartásuk miatt nem lehetnek az MSZMP tagjai. Ugyanakkor vala­mennyi alapszervezetünk kötelessége, hogy azt a néhány becsületesen helytálló értelmiségit, aki kitartott a nép, a párt mellett, felvegyék pártunk soraiba.... A pártszervezés kérdéseinek ismertetése után szólnunk kell a rendszeres pártélet megindításáról is. Jelenleg több alapszervezetünk munkáját az jellemezi, hogy csak a pártszervezéssel foglalkoznak, és a politikai munkát, a párttagok nevelését és egyéb más pártépítési munkát mellőzik. Ezen a gyakorlaton sürgősen változ­tatni kell! Az a feladatunk, hogy az ellenforradalmat - fegyveres szétzúzása után - politikailag is meg kell semmisíteni. Tömegbázist kell teremteni a pártnak és a kormánynak, ami viszont csak /a/ minden párttag által végzett agitációval érhe­tő el. Éppen ezért a megyei intézőbizottság azt a feladatot tűzi minden párttag elé, hogy legjobb tudása szerint naponta végezzen felvilágosítómunkát. A felvilá­gosítómunkában a következő, legfőbb feladatokra irányítsuk a figyelmet: A pártpolitikai munkában határozottabban kell ismertetni, hogy a hatalom a ke­zünkben van, népi demokráciánkat meg tudjuk védeni. A Nagy Imre árulása folytán nehéz helyzetbe került hazánk társadalmi, gazdasági élet/ének/ normali­zálását a kormány január 6-ai nyilatkozata tartalmazza. Szükséges, hogy a párt­szervezetek /a/ lehető legszélesebb körben ismertessék a kormánynyilatkozatot. Pártnapokon, felolvasásokon, csoportos beszélgetéseken stb. keresztül minél több ember előtt ismertessük e fontos nyilatkozatot! Az eredményesebb agitáció érde­6«)

Next

/
Oldalképek
Tartalom