Salgótarján, 1956. Dokumentumválogatás tanulók részére - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 36. (Salgótarján, 2002)

Függelék

r NML XXV 4/c) B. 460/195912. A Nógrád Megyei Munkástanács „Mi a teljes igazság?" című röpirata Mi a teljes igazság? Az elmúlt tíz év alatt megszoktuk, hogy néhány önkényesen felnagyított szóból /helyesen: szó miatt/ emberek élete fölött ítélkeztek. És a múlt újból kísért... Ott tartunk, hogy Salgótarjánban a munkásosztály szavát nem engedik nyomtatásban megjelenni. A megyei lap lényegében ma is a régi pártvezetők lapja. Azoké, akik a tényeket elferdítve írták meg azt a gyalázkodó röpcédulát, amelyben óvatosan elkerültek mindent, ami megvilágíthatná a teljes igazságot. Mert miről van szó? A megyei munkástanács úgy döntött, hogy a munkásság érdekeit a megyei tanács végrehajtó bizottságában is képviselni kell. Ez a kívánság jogos, hiszen a régi végrehajtó bizottságban egyetlen üzemi munkás sincs, bányász is csak egy. A terv megvalósítására az látszott a legmegfelelőbbnek, hogy a végrehajtó bizottság bővítését a munkástanácsok küldötteiből végezzék, ne pedig a megyei tanács funkcionáriusaiból, ahogyan az újság írta. November 30-án a munkás-nagygyűlés kérte Cser Gyula kormányküldöttet, hogy ezt a kívánságot tolmácsolja a kormánynál. Kérték egyúttal arra is, hogy a kormányon keresztül mondassa le Laukó György tanácselnököt, aki Békés megyébe való, és aki maga jelentette ki a munkások előtt, hogy Nógrádban /való tevékenységének/ nincs sok „erkölcsi alapja". Hozzátartozik az igazsághoz az is, hogy előzőleg a munkástanács tagjai kérték Cser Gyulát, legyen ő ideiglenesen a megyei tanács elnöke, hiszen idevaló és bíznak benne. Az elmondottak elferdítésén túl azzal vádolja a Szocialista Munkáspárt megyei ideiglenes intézőbizottsága a nagygyűlést, hogy az nem ismerte el a Kádár-kormányt, és hogy sértegette a karhatalmat. Mi őszintén beszélünk. Megmondjuk azt is, hogy akadt egy-két kormányellenes közbekiáltás, de a gyűlés egésze bizalmat szavazott Kádár János kormányának. Nagy Imréről pedig a következőképpen hangzott a határozat: „Azt kívánjuk, hogy Nagy Imre maga mondja el az elmúlt hetek történetét, és amennyiben kiderül, hogy nem volt része az ellenforradalom megerősödésében, foglaljon helyet a kormányban." Az idézet hitelessége egyébként a határozat sokszorosított példányairól ellenőrizhető. Mi nem tagadjuk, hogy van némi bizalmatlanság a nép körében a kormánnyal szemben. De azt is meg tudjuk mondani, hogy miért van. A forradalom Rákosiék uralma ellen robbant ki. Rákosi ugyan elment, de itt maradtak a képviselői, akik tíz éven keresztül hűségesen szolgálták mindenben. Itt maradtak Salgótarjánban is (bár akadt néhány, aki megszökött). És ma ezek beszélnek legjobban a forradalomról, ezek döngetik a mellüket! De nézzük csak a tényeket egymás után: Hosszas veszekedés árán, legutoljára az országban, önmagukból jelölték ki a SzociaV J fcő