Salgótarján, 1956. Dokumentumválogatás tanulók részére - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 36. (Salgótarján, 2002)

Függelék

r személyes hatáskörébe tartozó jogokat. Eldönti a vitás kérdéseket, a munkástanáccsal egyetértésben ideiglenes igazgatót, főmérnököt, főkönyvelőt nevezhet ki, ezek azonban csak a miniszter jóváhagyása után válhatnak véglegessé. A munkástanácsok a kormányhoz fordulhatnak, ha a kormánymegbízott rendelkezései jogszabályt sértenek, vagy károsak a népgazdaságra vagy az üzem dolgozóira. Nógrádi Népújság, 1956. november 27. 1. p. 1956. november 30-án a Nógrád Megyei Munkástanács a bányák, üzemek, vállalatok küldötteinek részvételével nagygyűlést tartott. Mintegy háromszáz főnyi küldött erősen kifogásolta a Salgótarjánban létesített tiszti század összetételét. Elmondták, hogy sok elbocsátott funkcionárius, személyzeti és munkakerülő gyűlt össze ebben, ráadásul a század nagy része részegeskedik, rálövöldöznek a munkásszállító autókra, és fenyegető kijelentéseket tesznek. Felháborodva mondták el a küldöttek, hogy a század parancsnokának saját ígérete ellenére sem szerelték le a legkompromittáltabb egyéneket. A nagygyűlés követelte, hogy a tiszti századba csakis a munkástanács ajánlásával lehessen belépni. A nagygyűlés egyhangúlag kijelentette, hogy mindenben követi a megyei munkástanács utasításait, és egységesen fog fellépni mindenféle nyomás ellen. Követelte a nagygyűlés, hogy a megyei lapot és a rádiót a munkástanács használja fel a tájékoztatás megjavítására. A jelen lévő kormányküldöttnek többen elmondták, hogy nincsenek megelégedve Laukó György megyei tanácselnök személyével, mert az elnök akadályozza működésében a megyei munkástanácsot, legutóbb pedig egyenesen ellenforradalminak nevezte. Többen elmondták, hogy a volt pártbizottsági tagok a tanácselnökkel és a karhatalom egyes vezetőivel közösen meg akarják félemlíteni a munkástanácsok vezetőit. Megbeszélésre hívják őket külön-külön, és megvesztegetéssel, megfélemlítéssel próbálnak hatni rájuk. Ezt tették legutóbb a megyei munkástanács egyik tagjával is. A nagygyűlés egyöntetűen kijelentette, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságát az üzemek és bányák munkástanácsainak megbízottaiból és becsületes parasztokból kell kiegészíteni. A munkásság érdekeit másképpen nem lehet biztosítani az államhatalomban. A nagygyűlés kijelentette, hogy a munkásság dolgozni akar, de nem engedheti meg, hogy kirekesszék a hatalom gyakorlásából. Márpedig - mondották egyesek - számos jel arra mutat, hogy sokan ezt akarják. A nagygyűlés kifejezte azt a véleményét, hogy a kormányban olyan mértékben bíznak, amennyire az a munkásság érdekeit szolgálja. Megkérdezték, hogy miért nem akarja elismerni a kormány a megyei munkástanácsokat. Fél talán a munkásoktól? Többen azt mondták, hogy ha a kormány nem fogadja el a munkásság jogos szervezeteit, a munkásság sem fogadja el a kormányt. A küldöttek tiltakoztak Kádár János és Apró Antal beszédeinek egyes kitételei ellen. A nép nem fog elmenni az országból - mondották -, csak azok, akiknek semmi közük a néphez, akik megtagadják a jogos politikai követelések teljesítését. Tiltakoztak az ellen is, hogy a 11. Beszámoló a Nógrád Megyei Munkástanács nagygyűléséről V J 63