Salgótarján, 1956. Dokumentumválogatás tanulók részére - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 36. (Salgótarján, 2002)

Események, dokumentumok - A hatalom visszahódítása

DOKUMENTUMOK - A sztrájk megszűnte után (november 9.) a munk; DOKUMENTUMOK len - A sztrájk megszűnte után (november 9.) a munk; i felvétele kötelező a gyár minc len dolgozójára nézve, a fizetés az új bérrendszer kidolgozásáig általában a régi elszámolás szerint történik. - Akik más munkakörben lesznek foglalkoztatva valamilyen okból, azok átlagkeresetüket kapják. - Akik /a/ közlekedés hiánya miatt munkába jönni nem tudnak, átlagfizetésük hetvenöt százalékát kapják, kivéve Somoskőújfalu, Zagyvapálfalva és Zagyvaróna községekben lakó dolgozóinkat, akiknek munkában való megjelenése kötelező. 4. /Az igazgatótanács a/ bérügyek mielőbbi rendezésére javasolja /egy/ bérügyi bizottság alakítását. Ennek tagjai vállalati szinten az alább felsorolt önelszámoló egységek vezetői és egy-egy tanácstagja: huzalmű, hengermű, gazdasági szerárugyár, acélöntöde, vasöntöde, karbantartók, energia gy/ár/r/észleg/, kereskedelmi o/sztály/, igazgatóság. A bizottságba a vállalat igazgatója további három tagot delegál. A bizottság általános irányelveket dolgoz ki a bérezési rendszer átdolgozására vonatkozóan. Utána a fenti önelszámoló egységek vezetői gyáregységi bérügyi bizottságokat hoznak létre, bevonva a munkástanács egy vagy több tagját is. A bizottságok munkahelyenként részletes javaslatokat dolgoznak ki, és ezeket a vállalati bérügyi bizottság elé terjesztik, amely megvitatás után jóváhagyás végett a munkástanáccsal ismerteti. /Magos Béla/ a munkástanács elnöke NML XXV 4. c) B. 700/1957., valamint NML PA 33. f. 1. fcs. 5. ő. e. A Salgótarjáni Acélárugyár Munkástanácsa tíz pontban foglalja össze követeléseit a munkás-paraszt kormány felé A rendben beindult és két napon át folytatott termelőmunka az Acélárugyár összes üzemeiben a mai nap reggelén a dolgozók egyöntetű elhatározásából megállt. Ennek oka, hogy teljes a bizalmatlanság a jelenlegi kormány és általa a megye élére állított vezetők személye iránt. Az üzemek munkásai hittek abban, hogy nem látják többé azokat a kompromittált személyeket, akik a város és a községek minden pozíciójába újonnan visszaszivárogtak. Hittek abban, hogy nem találkoznak oly személyekkel sem, akik a munkásokat azzal igyekeznek /meg/félemlíteni, hogy bőségesen vannak fegyvereik. A munkásság bátran kérdi: kik ellen gyűjtik a városban a fegyvereket? A dolgozók ellen? Akik rendíthetetlen hívei a népi uralomnak? Az Acélárugyár üzemi munkásai elítélik /a/ külső szervek által velük szemben alkalmazott képmutatást. Ezért /a munkásság/, azok erőszakjától sem rettenve vissza, teljes szolidaritást vállal az ország többi dolgozójával, aminek érdekében a karbantartó szolgálat fenntartása mellett ülősztrájkot folytat. Az üzemek munkásai az alábbi követeléseket támasztják: 1. Azonnali tűzszünet. 2. Haladéktalanul engedjék be az ország területére az ENSZ megfigyelőit, minthogy Magyarország is ENSZ-tagállam! Kezdjék meg a szovjet csapatok haladéktalan kivonását az ország területéről! 31