Galcsik Zsolt: Szécsény képviselő-testületi üléseinek napirendi pontjai és határozatai 1872-1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 35. (Salgótarján. 2002)

csétje 1729., 3. S.V. (Szécsény város, bírói gyürös pecsét). Mindhárom esetben a város címerét foglalja körbe az idézett felirat. 1815-ben új pecsétnyomót készítettek abból az alkalomból, hogy a címerüket módosították. Ennek a felirata a következő: Sigillum Szécsényiense 1815. Ettől függetlenül a többi pecsétnyomó is használatban volt 1905-ig. Ekkor állapította meg az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság az új pecsétnyomót a némileg módosított címerrel együtt; Nógrád Vármegye Szécsény község 1905. felirattal, ami 1949-ig volt használatban. A város másik jelképe a címer volt, minden bizonnyal 1729 körül kellett megalkotniuk. Kialakulásáról - kutatás hiányában - nem rendelkezünk bővebb ismeretekkel. Az. eredeti barokk kőcímer mai is látható múzeumi kiállításon.

6 A települések első közigazgatási reformját 1871-ben hajtották végre, ekkor fogadták el az első községi törvényt (1871. évi XVIII. te), majd rövidesen, 1886-ban új községi törvény (1886. évi XXIII. tc.) született.

7 A törvények háromféle községet ismertek: a kisközséget, a nagyközséget és a rendezett tanácsú várost. Szécsény funkcióját tekintve nagyközség lett, a vonatkozó törvény szövege a következő: „nagy község (mezővárosok és nagy faluk), melyek rendezett tanctccsal nem bírnak ugyan, de a törvény által rájuk ruházott teendőket saját erejükből teljesíteni képesek. " A település lényegében már 1871-ben elveszítette a mezővárosi rangját. Rögtön hozzá kell tenni, hogy az itt élő lakosság ezt soha sem fogadta cl, pontosan 1986-ig, amikor is újra városi rangot kapott a település. A legnagyobb sértésnek tartották, hogy a településüket egyszerűen csak nagyközségnek nevezték, mikor ők mindig városiak voltak. Ezt jól ecseteli egy anekdota, miszerint „a konflis az 1896-ban megnyíló vasútállomásra érkező utast, mivel az azt mondta, hogy 'hajtson a községházára ', a szomszédos Ludányba vitte. " A községi törvények megszületését követően a település hivatalos iratait sokáig így kezdték: „Szécsény mezőváros", sőt az 1910-1920-as években fejléceken ezt használták: „Szécsény mezőváros nagyközsége". Hogy kifejezzék a település érdemeit, fontosságát és nagyságát, 1896-ban indítványozták, hogy Szécsény nevét változtassák meg, legyen „Nagy-Szécsény". Ezt 1900-ban hagyta jóvá a Belügyminisztérium, és 1905ben visszakapta az eredeti nevét. A község legfőbb szerve a községi képviselő-testület volt, emellett a községi elöljáróság és az igazoló választmány kaptak szerepet a település ügyeinek intézésében. A község feje a községi bíró volt, mellette a községi jegyző volt az adminisztráció vezetője, legtöbbször a község tényleges irányítója is. A község végrehajtó szerve a községi elöljáróság volt. 6 Az eredeti kőcímer állandó kiállításon látható a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban. A másolata pedig a Városháza oromzatán. 7 Magyar Törvénytár. 1869-1871. évi törvényczikkek. Budapest, 1896. (XVIII. Törvényczikk a községek rendezéséről) 280-294. p. - Az 1886. évi törvények gyűjteménye. Budapest, 1886. (XXII. Törvénycikk a községekről) 330-404. p. s Patay Pál: Szécsény műemlékei. Budapest, 1965. 69. p.