Galcsik Zsolt: Szécsény képviselő-testületi üléseinek napirendi pontjai és határozatai 1872-1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 35. (Salgótarján. 2002)

BEVEZETÉS „Öregek és fiatalok egyaránt büszkék voltak a városkára, és úgy vélték: igazságtalanság érte őket, amikor a rövidlátó tudatlanság folytán falunak nevezték az általuk városnak tisztelt helységet. " (Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékiratai) Mocsáry Antal Nógrád vármegye táblabírája 1826-ban jelentette meg a megye leírását bemutató monográfiáját. A Szécsényt ismertető kötetében ezt olvashatjuk a város első számú vezetőjéről: ,,A' város' Bírája régi időktől fogva Hadnagynak neveztetik itten. " A titulust hivatalosan 1872-ig használták, amikor az új elnevezés, a bírói cím váltotta fel az évszázados hagyományt. Bármennyire is meglepő, a hadnagyi" szó és cím Szécsényben a mai napig is köztudatban van. Nem egyszer lehet hallani a szécsényiektől, hogy a polgármestert barátiasan „hadnagy

7 uramnak" szólítják. Sőt ezt hivatott ápolni az évente megrendezendő Városnapi mulatságok sorozata is, ahol játékos vetélkedőben lehet elnyerni a város kulcsait és ezzel a hadnagyi megtisztelő címet. A hagyomány hivatott ápolni a történelmi valóságot, de Szécsény esetében miről is tanúskodnak az okiratok, hogyan alakult a város közigazgatásának története 1950-ig, a tanácsi intézmény létrejöttéig? Ezt a kérdést igyekszik röviden áttekinteni e bevezető abból a célból, hogy a kötetünk feldolgozott terjedelmes adatmennyisége és annak tartalmi mondanivalója érthetőbb legyen, és áttekintést kaphassunk, illetve betekintést nyerhessünk a település életét meghatározó döntések sorozatába. Szécsény első okleveles említése 1229-ben történik birtok ügyben. Mintegy száz évre rá, 1334. május 5-én kelt Károly Róbert király várossá nyilvánító oklevele, melyben Szécsény földesurának, Tamás comesnek kérésere a települést Buda polgárai jogával ruházta fel. Az oklevél nem részletezi, hogy mik voltak azok a kiváltságok, amelyek Buda polgárait megillették. Pest városa 1244-ben IV. Bélától elnyert kiváltságlevele, amelyekre a budaiak, mint sajátokra még a XVI. században is hivatkoztak, többek között az alábbiakat is említi: „Szabadon válaszüiatnak plébánost és bírót". Hogy a valóságban mit nyertek el, illetve mennyire maradtak függőségben a földesuraktól, bővebb adatok hiányában nem tudhatjuk. A település középkori oklevelei a földesurak - kiket most nem részletezünk - ügyeivel kapcsolatosak, a közigazgatási jellegre nem találunk adatokat." 1 Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmértetése. I. köt. Pest, 1826. 219. p. (Reprint: Kecskemét, 1982. Szerk.: Praznovszky Mihály) 2 Patay Pál: Anno 1334. 650 éve, 1334. május 5-én kapta meg Szécsény a városi kiváltságokat. In.: Szécsényi Honismereti Híradó (a továbbiakban: SZHH) 7. évf., 1984/1. 42-45. p.