Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Prepuk Anikó: A Millennium ünnepe az izraelita sajtó tükrében

sajnos nem készült ilyen összevetés, s csak azt tudjuk, hogy az év végén 46 izraelita vehetett át elismerést. A zsidó felekezet sokkal szerényebb mértékben képviseltette magát a történelmi kiállításon. A zsidó történelmi emlékek az egyháztörténeti csoportban kaptak helyet, a kiállított tárgyak száma és pompája azonban meg sem közelítette a nagy egyházakét. Az egyházi kiállítás előkészítésében és a műtárgyak összegyűjtésében az Egyenlőség vállalt meghatározó szerepet.

15 A lap szerkesztősége nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a zsidóság felekezetként is méltón mutatkozzon be a történelmi egyházak között, ezért sérelmezte, hogy a kiállítás szervezőbizottságában a keresztény egyházfők és szakemberek mellett zsidó szaktudós nem kapott helyet.

16 Minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy az összegyűjtött emléktárgyak között a bizottság nagy szelekciót hajtott végre, s csak a hazai vonatkozású tárgyak kiállítását engedélyezte, amelyek többsége a 18-19. században keletkezett. A kiállítás végül a vártnál is szerényebbre sikerült, s egyetlen szekrényben elfértek a kiválasztott műkincsek. Az egyházi kiállítás azonban nem múlt el nyomtalanul. Az Egyenlőség hasábjain Szabolcsi Miksa vetette fel elsőként azt, hogy az összegyűjtött, de közszemlére végül nem került ereklyéket és régiségeket célszerű lenne együtt tartani, s azokból egy zsidó-magyar múzeumot létrehozni.

17 Az elképzelés igen hamar támogatókra lelt, közöttük megszólalt Zempléni Árpád, Silberstein Ötvös Adolf, Weisz Berthold és a fiatal történész-rabbi Büchler Sándor.

18 Mindannyian egyetértettek az intézmény tervével, amely azonban egyelőre elképzelés maradt, s kivitelezésére csak 1916-ban került sor. Az év egésze a megemlékezés jegyében telt el, az ünnepnapok között azonban kiemelkedett május 9. és 10., amikor országszerte hálaadó istentisztelettel emlékeztek a honalapításra.

19 A fővárosban a Dohány utcai zsinagógában zajlott a neológia legimpozánsabb ünnepsége.

20 A nyolcezer hívőt befogadó templom zsúfolásig megtelt. A legelőkelőbb vendégek között foglaltak helyet az izraelita országgyűlési képviselők. „Ilyen zsidó látogatói - számolt be az Egyenlőség először most voltak a zsidó templomnak és lesznek ezentúl valószinííleg gyakrabban, mert díszmagyarban pompásan festenek ám a mi modern zsidóink, kikhez a díszkard csakúgy hozzásimul, kiknek kócsagtollat csakúgy lengeti a szél és kinek a magyar nadrág csakúgy feszül meg, mintha W őssel dicsekvő mágnások viselnék." Kevésbé nagyszabású, de szép megemlékezésről számoltak be az óbudai, a budai és a buda15

HA-KOHEN 1893,1-2. p.; G-i 1893, 2-3. p. 16 SZABOLCSI M. 1893,1-3. p. 17 SZABOLCSI M. 1896. a), 4-6. p. 18 ZEMPLÉNI Á. 1896, 2-4. p.; SILBERSTEIN ÖTVÖS A. 1896. b), 1-2. p.; WEISZ B. 1896, 2-3. p., BÜCHLER S. 1896, 2-4. p. 19 ISTENTISZTELET 1896, 9. p. 2(1 EZREDÉVI ISTENTISZTELET 1896, 6-9. p. 124