Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

IV. „POLGÁRIASSÁG”: NORMA ÉS GYAKORLAT - Jávor Kata: Polgár vagy dzsentri? A köznapi, illetve ünnepkultúra eltérései a Zsolnay család négy nemzedékében

Húga, Tery (sz. 1883) is nagy nyelvtudású, világot járt ember, akit nagybátyja, Zsolnay Miklós még a New York-i világkiállításra is magával visz. Mindenekelőtt azonban kitűnő fotós. Korát messze megelőzve, cigányokról és szegényparasztokról készít máig értékes, művészi szociofelvételeket. Teréz ágán a legkisebb gyermek, Margit (sz. 1888), egy évet tölt egy római internátusban, olasz és francia nyelvet tanulva. Ő és László bátyja esetében - kulturális befektetésként - még a külföldön való képzés is folytatódik, amely a korábbi generációnál természetes volt. Nem mondható el ez bátyjairól, Tiborról és Zsoltról (sz. 1884), akik Pesten végeznek műszaki egyetemet. Zsolt vegyészdiplomát szerez, Tibor pedig a műszaki egyetemet abbahagyva a budapesti Kereskedelmi Akadémia kétéves tanfolyamára iratkozva szerez diplomát. Ebben a nemzedékben vannak tehát a család első diplomásai, amihez szüleik kifejezetten ragaszkodnak. A budapesti építészeti karon szerez diplomát a Sikorski család egyetlen fiútagja, Sikorski Miklós (sz. 1888) is. A családnak erre az ágára a művészetek iránti fogékonyság sokkal jellemzőbb, mint a Mattyasovszky-Zsolnay-ágra, Teréz leszárrnazottaira. Az építész Miklós is gyermekkorától hegedül, s még késő öregkorában is tagja a pécsi filharmonikusok zenekarának. Lívia (sz. 1887), akiről korábban szó volt, előbb Olaszországban éneket, majd szobrászatot tanul, s végül kvalitásos szobrász lesz. Júlia ugyancsak Júlia (sz. 1884) nevű elsőszülött gyermeke jól zongorázik, s emellett akárcsak öccse, Miklós, meglehetős jól akvarellezik. A Sikorski család legfiatalabb tagjáról, Mártáról (sz. 1891) csak akkor derül ki, hogy milyen tehetséges, amikor Mattyasovszky Zsolt váratlan halála után Tibor, a gyár vezetője felkéri a gyár vezetésében való részvételre. Kiderül, nemcsak hogy jó szemmel fedezi fel a gyártási hibák okait, de kitűnő irányító és szervező is. Ami a két család házasságkötési stratégiáit illeti, a Sikorski család tagjai értelmiségi pályát végzett férjeket választanak (diplomata, ügyvéd, festőművész), bár a diplomáciai pálya inkább politikai. Sikorski Júlia diplomata férje azonban kulturált, feleségével együtt zárt körű hangversenyeket adnak, ahol ő énekel, Júlia zongorán kíséri. Az egyetlen fiú, Miklós pedig a korábbi lengyelországi magyar nagykövet lányát veszi feleségül. Mindnyájan kulturált, de puritán polgári, minden úri allűrtől mentes életet folytatnak. Miklós felesége, a nagykövet lánya, már tizenhat évesen tud autót vezetni, asszonykorában autójavító műhelyt nyit, hogy családjuk megélhetéséhez hozzájáruljon. Ez korát minden tekintetben meghaladó gesztus. Tehát a Sikorski család folytatja a Zsolnay családban általános puritán, de a kultúráltságra súlyt helyező életvitelt. Sikorski Miklós a vasárnapi mise után gyakran viszi múzeumba gyermekeit. Amikor egyik lányáról kiderül, hogy tehetségesen hegedül, Pestre járatják Zathureczki Edéhez. Maga a család is, az apa vezetésével, rendszeresen kamarazenél, időnként barátokkal is kiegészülve. E családból Márta rí ki életvitelével, aki férje korai halála után - miközben három gyárat vezet: a pécsi mellett a pesti Zsolnay-gyárat és a Kolozsvárott 1940-1944 között bérelt írisz gyárat - fényűzően él. Nercbundában, fülében óri209