Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Brandt Juliane: A történelmi emlékezet konstrukciója felekezeti perspektívában

dódba vetted kegyelmesen."

15 Lényegesen ritkábban mintegy relativizálja e párhuzamot.

26 Ám maga az ezeréves ünnep is a már idézett bibliai képpel kapcsolódhat össze: „Áldást, hogy e napra felvirrasztottál! Felhoztál, mint Mózest a Nébó hegyére, hogy innen a pusztában való keserves zarándoklásunkra vissza - s az ígéret földére előre tekinthessünk!"

27 Emellett az Újszövetség történései is alkalmat adnak a politikai történelem értelmezésére,

28 éppúgy, mint ahogy a jelenben is isteni útmutatást kérnek a jövő Kánaánja felé.

29 Ezzel szemben az evangélikus elbeszélésekből e bibliai párhuzam kimaradt. A megérkezést a Kárpát-medencébe az emberi cselekvés és döntés sokkal nagyobb bizonytalansága kíséri, éppúgy, mint ahogy a későbbi történések ingadozó menete önelemzésre, erkölcsi és hitbeli tanok levonására ad alkalmat. Ezt a szívesen választott textus: „Hatalmas dolgokat cselekedett velünk az Úr" (126. Zsolt. 3.) is jól tükrözi. A leírások tárgyi elemei viszont nagyon hasonlóak. Az alapvető megközelítést Endreffy pályanyertes műve jól szemlélteti: „Messze kelet pusztáiról érkeztek Attila örökét birtokba venni. A pillanat magasztosságát érezve, dobogó szívvel, fénylő tekintettel, duzzadó erővel, de egyszersmind aggódó vággyal néznek körül a hármas bérez és négy folyam hazáján és néznek, néznek a messze távolba... Vajh", mit rejt a jövő méhében? Hát ez lesz az új haza! Megadja az eledelt? Lesz-e benne megelégedés és állandóság"!'"

30 A honfoglalást itt is mintegy szükségszerűen követi az államalapítás. Mind a református, mind az evangélikus prédikációk a honfoglalást elsősorban a megérkezés szemszögéből elevenítik fel. Az új ország néha lakatlannak tűnik (egy minta, amit majdnem minden evangélikus példa követ - egy jellemző kivétellel), egy sor református szövegben a föld birtokbavételével járó harcok is a bibliai párhuzamok egyikeként jelennek meg. Pont egy evangélikus lelkész mondja el mellesleg a honfoglalás történetét, mint a föld és víz szimbolikus adományainak követelésével és átadásával történt aktust, egy enyhén szólva durva interkulturális félreértés történetét.

31 2. „Nép", „nemzet" és „haza" fogalmának használatában két megközelítés vegyül össze, amit kultúr-, illetve államnemzeti modellként lehet felvázolni. Gyakran ugyanabban a szövegben kontextustól függően fordulnak elő, mennek át egymásba, végeredményben egymás mellett vannak használatban. Az egyik szerint, mint a nemzetiségi törvény is kifejtette, az ország minden lakosa állampolgár (s nemzetiségétől függetlenül polgári és politikai jogokkal bír). „Magyar" így elvben az ország minden lakosa lehet, az ünnep az állampolgárok ün25 SZÁSZ D. 1896,163. p.; IFJÚSÁGI 1896, 235. p. 26 FÜLÖP J. 1896, 11. p., hasonlóképpen SZÁSZ K. 1896. a), 52. p. 27 SZÁSZ K. 1896. a), 51. p. 28

CSIKY L. 1896, 258. p., vagy SZÁSZ G. 1896, 212. p. 29

PATAKYS. 1896,165. p. 30 ENDREFFY J. 1896,186. p. 31 SÁNTHA K. 1896, 210. p. 93