Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

ÜNNEP – HÉTKÖZNAP – EMLÉKEZET - I. HAGYOMÁNY – KULTUSZ – KÖZÖSSÉG - Szabó László: Tradíció és ideológia az oszéteknél (Szent Györgytől Sztálinig)

SZABÓ LÁSZLÓ Tradíció és ideológia az oszéteknél (Szent Györgytől Sztálinig) 1. 1963-ban kerültem Szolnokra segéd-muzeológusként. A megyében először néprajzi kutatást folytatva 1961-ben jártam. Eszményképem Fodor Ferenc kötete, a Jászság életrajza volt, s elhatároztam, midőn itt kaptam állást, hogy hasonlót fogok valaha írni, ahol a történeti és néprajzi szempontok egybeforrnak, s megjelenik a mindennapok néprajza. Nem állítom, hogy A jász etnikai csoport című kandidátusi értekezésem ezt hozta volna első két részében, (a harmadik, záró rész 1974 óta kéziratban van), de az igyekezet megvolt. Mindenesetre Harmattá János akadémikus alkalmasnak találta arra, hogy a hazánkba látogató Kaloev professzort ennek alapján hozzám küldje. Azóta is kapcsolatban állok vele, Abaev, Kuznyecov, Vilen s más professzorokkal, ám sokat változtatott a kapcsolatokon az idő, s mindkét helyen a rendszerváltás. A szépen alakuló kapcsolatok ma anyagilag lehetetlenné teszik a kijutást, noha a szolnoki Damjanich János Múzeumot kölcsönös szerződés köti az oszétekhez s Vlagyikavkázhoz (korábban Ordzsanikidze). Miért e kapcsolat? A magyarországi jászok legközelebbi rokonai az oszétek, akik IV. Béla idején a kunokkal együtt, azok főhatósága alatt kerültek Magyarországra. Alánoknak is mondja őket az irodalom. De e kérdésben ne merüljünk el! Tény az, hogy ez realitás. Intenzív kutatás kezdődött, és ennek során sikerült nemcsak Moszkvába (itt él Kaloev professzor és felesége, aki Közép-Ázsiával foglalkozik), hanem Ordzsanikidzébe is eljutnunk Szabó Istvánnal, s ott egy hónapi tartózkodással a helyszínen megismerkedni sok részlettel is. (Természetesen megfelelő irodalmi felkészültséggel indultunk útra, megjegyezvén, hogy oroszul tudunk és nem oszétul). Az út közvetlen tapasztalataiból ragadok ki néhány részletet, amely tárgya lehet konferenciánknak. 2. Mit kell tudnunk témánk szempontjából az oszétekről? Észak-iráni (alán) népek, akik a Csu folyó völgyéből - ahol nagy földművelésre és állattartásra épülő, városokkal ékeskedő birodalmat alkottak Kr. e. 1000 és 500 között - a hiungnu támadás során szóródtak szét, s egyik részük a síkságon (Don vidéke), másik részük a Kaukázus északi részén telepedett meg, ahol is keveredett ősi kaukázusi népekkel (pl. a bronzkori kultúrát teremtő kabardokkal), s magukat 61