Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

ÜNNEP – HÉTKÖZNAP – EMLÉKEZET - I. HAGYOMÁNY – KULTUSZ – KÖZÖSSÉG - Zeidler Miklós: Irredentizmus gyermekeknek

A kötetben a legkidolgozottabb kétségkívül Az ima erejével című történet, amelyet a mesemondó az első helyre állított. Ebben a mesében a tündérkirálynő és gyermekei (Jóság, Szeretet, Ragaszkodás, Engedelmesség, Hűség és a többiek) színarany tündérkastélyban laknak, förtelmes barlangokban, undok rengetegekben rejtőzködő ártó ellenségeik pedig folyton fenekednek rájuk. A rémes szerzetek gonoszságukban elhatározzák, hogy sírba fektetik a tündérkirálynőt, s aztán boszorkányok (Irigység, Harag, Hazugság, Kárörvendés, Bosszúállás, Önzés, Szeretetlenség, Butaság) segítségével köveket halmoznak a sírra, hogy késleltessék a tündérkirálynő feltámadását, akiről egyébként maguk is tudják, hogy halhatatlan. Egy este meg is valósítják sötét tervüket, ám a tündérgyermekek másnap megtalálják a sírt. Szerencsére tudnak beszélni a tündérkirálynővel, aki azt kéri, sűrűn imádkozzanak feltámadásáért. A kistündérek így is tesznek, és csakugyan, egyik göröngy a másik után gurul le, s a tündérkirálynő hamarosan kilép sírjából. Kozma a már így is eléggé didaktikus mese végén még külön el is magyarázza a leckét: ha a jó gyermekek mindennap térden állva elimádkozzák a Magyar Hiszekegyet, akkor a Hitetlenség, az Istentelenség, a Hazaárulás és az Igazságtalanság ördögei által a Magyarok Istenasszonyának sírjára hordott kövek legördülnek a hantról, és „biztosan elkövetkezik a mi jóságos édes anyánk feltámadása... Gyertek hát, gyermekek, ereszkedjetek térdre jóságos édesanyánk - Magyarország sírja körül, tegyétek össze a kezeteket, emeljétek szemeteket a magyarok Istenének magassága felé és mondjátok velem imádságos áhítattal a legszentebb magyar zsolozsmát. "

s A gyermekközönség didaktikus célú szórakoztatására mesék mellett színdarabok és versikék is születtek. Ilyen volt Bartunek János „karácsonyi irredenta színjátéka", melyben a gonosz cseh és szlovák határőrök nem hagyják, hogy a magyar öregember a határon túlról fenyőfát vigyen unokájának Magyarországra. Ám ekkor Jézuska közbelép, angyalaival sok szép felvidéki fenyőt röpít át a határon a nélkülöző magyaroknak, a legszebbet pedig maga dönti ki nagyapó és kis unokája számára. Azután rápirít az őt éppen lelőni készülő szlovák határőrre, amiért az hazáját elárulta. A határőr a szidásra megrendül, kitépi a földből a határoszlopot és visszaviszi eredeti helyére, a Kárpátokba.

9 Ugyanehhez a vonulathoz tartozott Karola Néni is, akinek fő műve, a Mikulás-esti és karácsonyi alkalmi jelenetek™ öt darabot, köztük három irredenta jelenetet tartalmazott. Közülük is a legkidolgozottabb a Mikulás-esti álom volt. Ennek hőse, a tizenkét éves Magda Istenhez fohászkodik, hogy küldje el hozzá Miklós püspököt, akitől ő ajándék helyett a régi Magyarország újjászületését kérné. A kisleányt elnyomja az álom, s ekkor négy krampusz - „Csehek küldötte", „Oláh komám hű szolgája", „Rossz szomszédnak, rác szomszédnak küldötte", „Hűtlen testvér, osztrák testvér" cimborája - lép színre, akik az asztalon fekvő Magyarország-tér8 KOZMA I. 3-6. p. Idézet: 6. p. 9 BARTUNEK J. 1929. Hasonlóképpen a gyermekekhez szólt két további mű is: BOHUSS R. 1921; MURGÁCS K 1935. i° KAROLA NÉNI 1927. 58