Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)
V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Erdész Ádám: A 48-as kultusz a dualizmus korában
gedetlen s bizonyos közéleti ambícióval bíró csoport, amelyek mozgósítására a negyvennyolcas jelszavak tökéletesen megfeleltek. E csoportok találkozását és megszerveződését gyorsította fel Csatár Zsigmond megjelenése. 1889-ben meg is alakult egy újabb szervezet, a 48-as Kör, amely otthont adott a radikálisabb függetlenségi jelszavak iránt fogékony, alkalmanként városi ügyekben is konfrontációra kész csoportoknak. A 48-as Kör létrejöttekor Csatár Zsigmondot támogatta, s a március 15-i ünnep kínálta a legjobb lehetőséget az egyesület helyi nyilvánosság előtti megjelenésére. A kör kezdeményezésére 1890-től megmdult a hasonló társadalmi rétegeket tömörítő városrészi olvasókörök együttműködése. Először egy-egy küldöttség látogatott el más egyesület ünnepi bankettjére, majd a 48-asok szervezésében nagy, közös március 15-i társas vacs órákra is sor került. Volt olyan esztendő, hogy a politikai hovatartozás alapján szerveződött 48-as Kör, a katolikus németeket tömörítő Németvárosi Olvasókör és a nagyobbrészt református magyaroknak otthont adó Újvárosi Olvasókör együtt tartott közel háromszáz fős ünnepi bankettet. 23 A tekintélyes és nagy létszámú olvasókörök támogatása révén alaposan megnőtt a 48-as Kör ünnepi szertartásra gyakorolt befolyása. Az egyesület élt is a kezdeményezés lehetőségével: 1890-ben a 48-as Kör társasvacsoráján döntötték el, hogy a következő évben impozánsabb ünnepet tartanak, s Gyulán is megrendezik a más városokban is szokásos „körmenetet" . 24 A „körmenet" kifejezés világosan utal arra, hogy egyházi előképe volt az ünnepi vonulásoknak. Kedvezett a rendezvények bővítésének az, hogy 1891-ben az ünnep vasárnapra esett. A kellő támogatottsággal bíró kezdeményező csoportoknak tág tere nyílt az ünnepi szertartásrend alakítására és tartalommal való megtöltésére. Eleve a 48-as Kör jelölte ki az ünnep szűkebb és tágabb helyszínét. Az ünnep központi színteréül a belváros szívében, a Reinhardt-cukrászat előtt lévő teret szemelték ki, ám az ünnepi színteret alaposan meg is növelték azzal, hogy a „körmenet" a város két egymástól távol lévő részéből, a 48-as Körből, illetve a Németvárosi Olvasókörből indult el. A város centrumába való látványos bevonulás közösségi-politikai esemény színterévé tette az útba eső forgalmas utcákat és tereket is, s megnövelte az ünnepi eseményt legalább megszemlélő passzív résztvevők számát. 25 A 48-as Kör képviselői gondoskodtak az ünnepi szimbólumok rendjéről is, s a soraikból kikerülő rendezőbizottság alakította ki a programot, ők jelölték ki az ünnepi szónokot is. Mindez egyet jelentett az ünnep rendjének meghatározásával, de egy jól körülhatárolható célokkal rendelkező politikai csoport csak akkor könyvelhetett el igazi sikert, ha az ünnepi rituálé megszabásán túl azt is el tudta érni, hogy a konkurens politikai csoportok elfogadják a forgatókönyvben nekik kijelölt helyet. Erre törekedett a 48-as Kör is, terveik keresztülvitelét egyedül az akadályozta, hogy az első számú szónokuk a helyi elit soraiban továbbra is csaknem osztatlan ellenszenvvel körülvett 23 Március tizenötödike. Békés, 1896. március 22. 24 Március tizenötödike. Békés, 1890. március 23. 25 Vö. GYÁNI G. 1994,1071. p. 269
