Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

IV. „POLGÁRIASSÁG”: NORMA ÉS GYAKORLAT - Csóti Csaba: Egy amatőr „fényíró” ünnepnapjai

két „státus" összefonódott) veszik körül. Számára a főispán bankettje az elérhetetlen magasságot jelentette, ahová azonban - nézőként - bejárása volt. Felsőmocsoládon viszont önmagát is ünnepelte, hiszen a járásban ő volt a legmagasabb beosztású tisztviselő. Vajon belenyugodott-e ebbe a kettősségbe, a korabeli társadalom és politika kínálta lehetőségekbe? Vagy épp ellenkezőleg, egyre feljebb vágyott, ám vágya sohasem teljesülhetett? Erről nem mesélnek a fényképek. Az azonban bizonyos, hogy szemléletében a jelentős ünnepnapok az 1940-es évekre erősen összefonódtak az államrezonnal. Az állam ünnepének a magánélettel, a félhivatalos társasági élettel való keveredése valószínűleg mindig is jellemzője volt a közhivatalnokok társadalmának. Bálványossy Tibor fényképezőgépén keresztül az válik láthatóvá, hogy ezekből az ünnepnapokból mit és hogyan látott az 193CM0-es évek Magyarországán egy középszintű közigazgatási Mvatal élén álló tisztviselő. Az, hogy az állam ünnepe menyire volt a középosztály ünnepe, jelzi egy korszak világnézetét, sőt a fennálló rendszer stabilitását is. A „trianoni Magyarországon" a hivatalnoki középosztály vezető szerepét hangoztató szólamok alig fedték a valóságot. Bálványossy Tibor személyében azonban ez az elv diadalra jutott. A rendszer valóban támaszra talált benne, és ő is a rendszerben. Nem csoda, hogy mítoszaik is közösekké váltak. Az állami ideológia ilyen mértékű „privatizálása" azonban jelentősen csökkenti az egyén felelősségvállalását, a mmdenkori bürokratában pedig kialakulhat a végrehajtás „automatizmusa". Bálványossy Tibor közéleti ünnepnapjainak vizsgálata, társadalmi érintkezési szokásainak elemzése ezért azt a kérdést is feszegeti, hogy az államigazgatás képviselői számára meddig tart a hivatali kötelesség, és hol kezdődik a politikai szerepvállalás. A közigazgatás tisztviselője csupán végrehajtója, vagy politizáló alakítója is legyen-e a közéletnek? Ha a bürokrácia az előbbi utat választja, akkor hogyan mérhető a felelősség, ha pedig az utóbbit, akkor a szolgáltató jelleget nem váltja-e fel az elnyomó, hatalomgyakorló intézmény képe? Mindez a 20. századi Magyarországon nem volt kérdés: az egymást váltó rendszerek magabiztosan a második megoldást választották.

16 IRODALOMJEGYZÉK BIBÓ I. 1986 = BIBÓ István: A magyar közigazgatásról. Válogatott tanulmányok. II. kötet: 1945-49. Bp., 1986. DÖMJÉN M. 1930 = DÖMJÉN Miklós (szerk.): Somogijuármegye Trianon után. Bp., 1930. GYÁNI G.-KÖVÉR Gy. 1998 = GYÁNI Gábor-KÖVÉR György: Magyarország társadalomtörténete. Bp., 1998. SOMOGY VÁRMEGYE 1932 - Somogy vármegye és Kaposvár megyei város általános ismertetője és megyei címtára az 1932-es évre. Bp., 1932. 16 Erre vonatkozólag lásd BIBÓ I. 1986, 470-484. p. 239