Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

IV. „POLGÁRIASSÁG”: NORMA ÉS GYAKORLAT - Artim Krisztina: Január a századelőn. Köznapi, illetve ünnepkultúra egy miskolci polgárcsaládban

zadvégen aktuális keresztelési dátuma azonban már némi változást mutat. Keresztelési ünnepély tehát nem került megörökítésre, helyet kapott viszont a naplóban három, az adott időszak alatt aktuális vendégség megemlítése, illetve egy családi eseményhez kötődő vacsoravendégség leírása. Ifj. K. Sándor, a naplóíró legkedvesebb testvére Budapesten volt jogászhallgató, s a téli ünnepnapokat a napló keletkezésének idején egy ideig Miskolcon, családi körben, illetve a barátai által rendezett társas összejöveteleken töltötte. A visszautazásra rendezett búcsúvacsorát a napló így örökíti meg: „Már otthon nagyban készültek vacsorát csinálni, mert vendégeket vártunk. Ti. búcsúvacsora volt, mert a bátyám másnap akart már menni. Pont 7 órakor jött az első, Polónyi, bátyámnak egyik barátja, majd mindjárt Molnár József tanító. Mindjárt megkezdődött a vacsora, mely kedélyes hangulatban folyt le. Jó kedve volt még Polónyinak és bátyámnak is, pedig ők azelőtt való este egészen 1/6 hatig mulattak. Vacsora után beszélgettünk, persze bor mellett. Majd néhanéha Molnár tanár úr dalolgatott: neki nagyon szép hangja van. Majd theázás volt (10 óra után) még beszélgettünk. Molnár tanító úr dalolt ismét nagyon szépen. Végre 1 óra után eltávoztak. Ez a mulatság jól sikerült. Azután lefeküdtem, s aludtam, mint a bunda."

10 A takarékos polgári életvitelt mutatja, hogy a vendégek száma kicsiny, a naplóírő nem emlékezik meg a nagy traktáról, s szintén a polgári szokásrendszerhez kapcsolható a vendégség során központi helyet betöltő teázás, illetve beszélgetés is. Szintén a polgári életvitelhez kapcsolhatók a naplóban említésre kerülő, szórakozással egybekötött társasági összejövetelek. Ilyen például a „borsodmegyei pesti jogászok" által létrehozott Borsodmegyei Kör tagjai, így a fiatalabb K. Sándor részére is rendezett bál, vagy a fiatalabb gyermekek részvételére számító úgynevezett „Rákóczy-ürmepély", de ezek közé sorolhatjuk a Keresztessy lányok kedvenc szórakozását, a korcsolyázást vagy az Elemér baráti körében gyakori színházlátogatást is. Nem szól viszont a napló egyetlen kávéházban vagy vendéglőben tett látogatásról sem. Nem láttunk be az apa hivatali munkájába, munkarendjébe s a mindennapokat színesebbé tevő vagy ünnepnapokon aktuális szórakozásaiba. Mindössze egy alkalommal találtunk utalást arra, hogy az ünnepnapokon aktuális öltözék mennyiben tér el a mindennapi ruházattól. A ruházaton kívül nem kapunk képet a különböző időpontokhoz kapcsolódó étrendről sem, és szintén hiányoznak a családi konfliktusok, összeütközések is. Ezek alapján egy vidéki középosztályhoz tartozó harmonikus, takarékos életvitelű család mmdennapjaiba pillanthattunk be. Véleményem szerint épp ez a. harmónia és rendszerezettség, szorosabban szabályozott életvitel különbözteti meg a Keresztessy családot az előadás elején említett másik két napló szereplőinek életétől. Kiegyensúlyozott, kötelességteljesítő hétköznapjaik, hasonlóan a Csorba és Szűcs családhoz, szintén nem hordozzák az ünnepnapoktól való - manapság megszokott - távolságot. 20 KERESZTESSY E. 20-21. p. 217