Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

IV. „POLGÁRIASSÁG”: NORMA ÉS GYAKORLAT - Artim Krisztina: Január a századelőn. Köznapi, illetve ünnepkultúra egy miskolci polgárcsaládban

Géza gyakran egész délutánokat kimaradt, hogy feleségével közösen, ünnepi módra töltse a délután egy részét,

9 a Szűcs testvérek pedig szabadfoglalkozású értelmiségiként idejük nagy részét önállóan, szabadon használták fel.

10 Gyáni Gábor szerint ez a lazának tetsző munkarend szoros kapcsolatban van azzal a mentalitással, amely igyekszik távol tartani magától a rendszeres napi munkaidő fogalmát. A Keresztessy család esetében ez a probléma - a napló jellegéből adódóan - némiképp összetettebb. Mivel a naplót egy gyermek írta, a benne található információk elsősorban az ő időbeosztására vonatkozóan irányadóak, a család többi tagjának (Keresztessy Sándor tisztviselőnek és Paraszakai Annának, illetve a másik öt gyermeknek) napirendjéről csak áttételesen értesülhetünk. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy Keresztessy Elemér élete a fent említett két napló szereplőivel szemben sokkal üikább rendszerezettebb, ritmikusabb. A szünidő ideje alatt csupán a felkelési és lefekvési rend, illetve a kötött étkezési időpontok adták meg a naplőíró mindennapjainak keretét, az iskolai napokon azonban még a gimnázium által meghatározott órarend is hozzájárult a mindennapok ritmusának szabályozásához. Ugyanakkor rá is áll, hogy a munkával, az ő esetében tanulással töltött hétköznapokat szinte minden alkalommal valamilyen más jellegű tevékenységgel (sétával, a korcsolyapálya, illetve az iskolában működő sakk-kör meglátogatásával, esetenként pedig kirándulással, színilázlátogatással) oldotta fel. A napló tanúsága szerint Elemér szünidőben általában fél kilenckor,

11 iskolanapokon pedig fél hét körül kelt,

12 s általában este tíz és tizenegy óra körül került ágyba.

13 Mindennapi foglalatosságai közé tartozott a nyugodt reggeli, esetenként tízórai, a délután négykor esedékes uzsonna és az este hétkor tartandó vacsora. Ez utóbbi, rendszerint közös étkezés jelentős hatást gyakorolt a család többi tagjának mindennapjaira is. A napló soraiból kiderül, hogy Elemér, bárhol is tartózkodott a nap folyamán, erre a rögzített időpontban tartandó közös családi étkezésre műidig igyekezett hazaérni. Fokozottabban érvényesült ez az elv a szünidőben, amikor a közös vacsorákat jó hangulatú közös beszélgetések követték.

14 A Keresztessy család többi tagjának jóformán ez az egyetlen, a napló által dokumentált kötött programja. Az édesanya az otthon világában él és tevékenykedik, jelentős szerepe van a Keresztessy családra oly jellemző oldott családi légkör s jól működő családi kommunikáció kiépítésében. Az édesapa munkamorálja pedig hasonló a fent említett két napló elemzése során tapasztaltakhoz. 1908. január l-jén került a naplóba: „Fél nyolckor felkeltem (:más különben vakációban »karácsonyi volt« később szoktam kelni:) mert apámmal egy nagybátyjámhoz (:Dr. Rácz György) mentünk boldog új évet kívánni. Mikor odamentünk még aludt, tehát nem háborgattuk, hanem felmentünk a hivatalba (:az apáméba:)." Nem csupán az édesapa számára nem tűnik 9 GYÁNI G. 1999, 58. p. i° KOVÁCS Sz. 29. p. ii KERESZTESSY E. 36. p. 12 KERESZTESSY E. 41. p. 1

3 KERESZTESSY E. 4., 5., 6., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 17., 18., 19. p. 14 KERESZTESSY E. 5., 7., 9., 20., 24., 34. p. 215