Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

IV. „POLGÁRIASSÁG”: NORMA ÉS GYAKORLAT - Artim Krisztina: Január a századelőn. Köznapi, illetve ünnepkultúra egy miskolci polgárcsaládban

ARTIM KRISZTINA Január a századelőn. Köznapi, illetve ünnepkultúra egy miskolci polgárcsaládban Miskolcon a 18. század elejéig visszanyúlóan számos közérdekű és privát történetírót tarthatunk számon. Négyessy Szepessy Pál 1706-1718 között készített elsősorban birtoka gazdálkodását dokumentáló feljegyzéseket, a 18. század végétől a 19. század végéig a Szűcs család számos tagja foglalkozott naplóírással. Itt említhetjük meg Porcs János tanár, lapszerkesztő és újságíró 1855-1916 között vezetett kéziratos feljegyzéseit, Leszih Andor egykori múzeumigazgató munkáját, illetve Pfliegler J. Ferenc számos értékes ipartörténeti információt hordozó naplóját,

1 de ebbe a vonulatba kapcsolhatjuk Keresztessy Elemér miskolci gimnazista általam vizsgált, 1907, ületve 1908 januárját megörökítő sorait is. A napló történeti forrásként új értelmet kapott a történeti antropológia jelentkezésével. Az első, ma már klasszikusnak nevezhető feldolgozás az angol Alan Macfarlane éppen negyedszázada megjelent könyve egy 17. századi angol anglikán lelkész negyvenkét éven át aprólékosan és mindenre kiterjedő részletességgel vezetett naplójáról.

2 A magyar történészek közül pedig épp a közelmúltban Gyáni Gábor tollából jelent meg a Csorba Géza ügyvédjelölt és Táncsics Eszter 1873 és 1876 közötti közös életét megörökítő naplófeljegyzések igen részletes elemzése. Többek között ezen elemzés szempontjait követve, a Miskolci Egyetem legutóbbi szemeszterében született egy, a Szűcs testvérek naplóvezetését vizsgáló diplomamunka. Kovács Szüvia Szűcs Sámuel 1835-1889, illetve Szűcs Miklós 1820-1885 között vezetett naplójából az 1844. évet vette tüzetesebben szemügyre, s a két napló összehasonlítása során egyik központi fogalma a hétköznap, illetve az ünnepnap kora- és naplőbeli értelmezése volt. Ezen naplóelemzések lehetőséget adnak az általam vizsgált feljegyzéssorozat sajátos időbeli, illetve lokális perspektívába helyezéséhez. Az általam elemzés alá vont napló írója, Keresztessy Elemér ugyanis 1891. november 27-én született Miskolcon,

3 s városi hivatalnok édesapja

4 révén - a Csorba családhoz hasonlóan - a középosztály tagjaként élte mindennapjait. Ennek a mindennapi életnek egy rövid szakaszába enged betekintést a fiatalember i DOBROSSY 1. 1996, 6. p. 2 GYÁNI C. 1999, 57. p. 3 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (továbbiakban B.-A.-Z. M. Lt.), IV. 14. A miskolci református egyház 1884 és 1885 között kelt születési anyakönyveinek másodpéldánya, 359. folyószám. 4 B.-A.-Z. M. Lt. VIII. 55. 145. kötet. A Miskolci Református Főgimnázium ötödik osztályának névkönyve az 1907/08. iskolai évről. 213