Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

III. SZERTARTÁSOK ÉS TÖRTÉNELMI SZCENÁRIÓK - Vörös Boldizsár: Térfoglalás Budapesten – térfoglalás a történelemben? A Nemzeti Hadsereg budapesti bevonulási ünnepsége 1919. november 16-án

jába emelte a magyar történelem eseményeit: „Magyar hajnal és keresztény feltámadás a Ti hazatéréstek [ti. a Nemzeti Hadseregé] egy szörnyű, véres Kálvária után, melyben Károlyi, a magyar Júdás Iskariot és démoni cinkosai elárulták, megkínozták, kifosztották és megcsúfolták a magyar nemzetet."

10 A magyar történelem egészében pedig így helyezte el a Nemzeti Hadsereget: „Ti vagytok a Nemzeti Hadsereg, melyre négyszáz éve vár a nemzet." Végezetül a hadsereg feladatát immár az egykori egységes Magyarország helyreállításában jelölte meg. Horthy röviden megköszönte a lobogót, Tormay felszólítására reagálva pedig kijelentette: „még nem vagyunk a célnál. Pestről még tovább is kell mennünk."

11 Ezek után az egyházak vezetői megáldották a sereg zászlóit. A Himnusz elhangzását követően a hatvanhárom magyar vármegye képviseletében hatvanhárom nő járult a fővezér elé, s mindegyikük egy-egy virágcsokrot adott át neki; a megszállt vármegyék képviseletében szereplő asszonyok csokrát gyászfátyol borította.

12 A minden bizonnyal a jelen viszonyait szimbolizáló csoport után - feltehetőleg egy jobb jövőt jelképezendő - az ifjúság nevében

13 tizenkét magyar díszruhás leány vonult Horthy elé, élükön Friedrich miniszterelnök leányával, aki fehér virágcsokrot adott a fővezérnek. E női csoportok résztvevőikkel feltehetőleg utaltak „Hungáriádra, a nőalakkal perszonifikált Magyarországra,

14 továbbá a politikusok, katonák és egyházi vezetők férficsoportjaival együtt az „országfoglaló" ünnepség „össznemzeti" jellegét is hivatottak voltak kifejezni. Az ünnepélyt a csapatok díszmenete zárta. A rendkívül gondosan megszerkesztett bevonulási ünnepség elemzése jól mutatja - általánosabb érvénnyel is -, hogy a sokféle eszköz (jelképértékű helyek kiválasztása, politikai szimbólumok használata, a szónoklatok, az idézetek alkalmazása, a gondosan kiszámított tér-idő dimenzióváltások,

15 a szereplők csoportjainak összeállítása), a meghatározó eszmei mozzanattal (a szakralizáit nemzeti és a nemzetiesített vallási gondolatkörrel),

16 mint összetartó erővel, miként szolgált aktuálpolitikai célokat: a forradalmak szellemiségével történő leszámolást (arra törekedve, hogy azok negatívumokként rögzüljenek az ünnep résztvevői10 Tormay Cécile beszédének szövege Kiáltvány a Magyar Nemzeti Hadsereghez! címmel, Tormay nevének feltüntetése nélkül, „A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége" aláírással röplapon is megjelent, lásd Országos Széchényi Könyvtár, Kisnyomtatványtár (továbbiakban OSZK Kt), 1919/33. sztl. Vö. még ZEIDLER M. 2001,163. p. « Lásd A NEMZETI HADSEREG 1919, 5. p. 12 Vö. még: ÁGOSTON G. [1919], 101-108. p. 13 Lásd a Köztársaság téri ünnepség Meghívóit OSZK Kt, 1919/33. sztl. 14 Az 1919. november 16-i esti operaházi díszelőadáson is szerepelt a glóriás Hungária nőalak. Lásd A MAGYAR HADSEREG 1919, 6. p., vö. még: SINKÓ K. 1995,267-282. p. A bevonulási ünnepséget a későbbiekben részletesebben is szándékozom elemezni. 15 Figyelemre méltó az is, hogy a kisebbik téren: a Gellért téren zajlott le Budapest jelképes elfoglalása, a nagyobbik téren: a Köztársaság téren pedig az ország szimbolikus elfoglalása. Vö. még: BODÓ J.-BIRÓ A. Z. 1997, 309., 317. p. 16 Jól illeszkedett e felfogásba a „magyarok Istene"-nek felemlítése: ezt tette Bódy polgármester Gellért téri és Horthy fővezér Köztársaság téri beszédében. Vö. ehhez: PÉTER L. 1994, 101-108. p.; GERŐ A. 1994, 207-215. p. 184