Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

ÜNNEP – HÉTKÖZNAP – EMLÉKEZET - I. HAGYOMÁNY – KULTUSZ – KÖZÖSSÉG - Tóth Zoltán: A történész szerepe, állása és a módszer Buckle Henrik Tamás „civilizációtörténetében”

zadi eszmény, amely a világi tudós és a világi tudomány társadalmi állását változtatta meg gyökeresen, teljességgel elvont lehetőség, amely csillagpályáival olyan messze kerülte el az emberi világot, amilyen messze csak lehetett. Bucklenak ennél már közelebbi bizonyítékai voltak, amelyekről részletes szemlét tartott. A mainál nyilván egységesebb és áttekinthetőbb társadalomtudományt tekintett át Buckle könyve „általános bevezetőjében". - „A nemzetgazdászat tudománnyá emelkedett és általa a birtok egyenlőtlen felosztásának a polgári zavarok e legfőbb forrásának eredeti okai sok tekintetben kmtitathatókká lettek."

23 Marx előfutárai - Smith és Ricardo? A statisztika: „... az embernek nem csak anyagi érdekei, hanem erkölcsi sajátosságai, így a különböző bűnök kifejtése és lefolyása' terén is szabályokat talál.

24 Itt nyilván Quetelet „morálstatisztikájára" gondolt. - A demográfia: „Legalább az emberiség legműveltebb részére vonatkozólag, tudomást szereztünk az ember halálozási, házassági s születési viszonyairól, foglalkozása lényegéről, a munkabér s árak ingadozásának okairól. Ezen és más hasonló tények összegyűjtve, rendelkezésre sfelhasználásra készen állnak."

23 Achenwal. - A „total history": Buckle nagyon bízott a birodalmi nézőpontból már századában is valóban megfoghatatlan tudományos adattömegben, amely mellől a szorgalom és a többi tudományhoz hasonló befektetés hiányzik. Az „.. .embertársaink állapotára vonatkozó tudvágy valóban kielégíthet len, hogy a kielégítés eszközei időről-időre növekednek, és hogy csak ezután fog számos búvárlat nyilvánosságra jutni. .. melynek segítségével kell az emberiség fejlődését kikutatnunk". - A „lehozó (deduktív) gondolkodás hiánya": „Mint használtatott fel ezen anyag?", „... alig kísérletté meg valaki, az egészében fogni fel s a részek összefüggését kutatni ki. A kutatás minden nagy terén általában el van ismerve az általánosítás szüksége; mindenütt találkozunk nemes törekvésekkel, melyek az egyes tényekre támaszkodva azon törvények kikutatására irányulnak, melyektől c tények függnek. A történetírók oly messze állnak ez iránytól, hogy nálok azon nézet uralkodik, mikép tisztök csupán abban áll: eseményeket elbeszélni és azokat természetesen erkölcsi és politikai elmélkedésekkel megélénkíteni. E felfogás szerint minden író képes a történelem megírására. Ha szinte gondolkozást restsége vagy korlátolt tehetsége folytán képtelen volna is a tudomány legmagasabb ágaival foglakozni, csak pár évet kell fordítania bizonyos számú könyv elolvasásra, s megírhatja egy nagy nemzet történelmét, sőt tekintélyre is emelkedhetik szakmájában." - A „nagymezejű előkutatások": A „... megnyirbált feladat vezette arra a történetírókat, hogy elhanyagolják s kicsinyeljék a nagymezejű előkutatásokat [the necessity of such wide and preliminary study], amelyek által lettek volna csak képesek tárgy okát természetes viszonyaiknak egész nagyságában felölelni. "

26 23 Uo. 2. p. 24 Uo. 25 Uo. 2-3. p. 26 Uo. 3-4. p., zárójelben az 1861-es angol kiadás szövege. 17