Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)
III. SZERTARTÁSOK ÉS TÖRTÉNELMI SZCENÁRIÓK - Völgyesi Orsolya: Főispáni beiktatás Békés megyében 1842-ben
városi társas élet törekvéseivel összhangban - többen jelentek meg frakk helyett zekében, sőt a hölgyvendégek körében is feltűnt a nemzeti viselet. A beiktatáson a fővárosi művészeti élet jeles képviselői is megjelentek: május 17-én este Erkel Ferenc adott hangversenyt a Korona fogadóban. 52 Erkel kíséretében érkezett az ünnepi eseményre Wagner József, 53 aki annak idején csellistaként Békés megyei nemesi családoknál állt magánszolgálatban, majd a Pesti Német Színház művésze lett, 1839-ben pedig a Szervita téren nyitott műkereskedést. 54 Wagner leutazása üzleti úrnak is tekinthető, mivel ő ebben az évben kezdte el a magyar politikai élet híres szereplőit ábrázoló metszetek sokszorosítását és árusítását. A neves bécsi művész, Eybl által készített képeket 1 forint 40 krajcárért, illetve 1 forint 20 krajcárért árulták, attól függően, hogy azokat kínai vagy magyar papírra nyomtatták. 55 Az arcképgyűjteményben szerepelt többek között gróf Batthyány Lajos, gróf Széchenyi István, gróf Károlyi György, Csapó Dániel, Pázmándy Dénes és Deák Ferenc portréja is. A nagy publicitással rendelkező vállalkozás rendkívül sikeres volt a fővárosban, 56 így a jó békési kapcsolatokkal rendelkező Wagner joggal remélhetett jelentős bevételt, hiszen a főispáni beiktatásra szép számmal érkeztek más törvényhatóságok meghívottjai is. Az installációk alkalmával szokássá vált, hogy egy-egy színtársulat valamely hazafias témájú színdarab előadásával emelte az ünnep fényét. 57 A Károlyi beiktatásáról tudósító lapok - így a Jelenkor és a Regélő Pesti Divatlap is - említést tettek a Wenckheim-kastély parkjában május 18-án este fellépő vándorszíntársulat jelenlétéről. A Károlyi-levéltárban fennmaradt színlap és a társaság igazgatójának a grófhoz intézett, pártfogást kérő levele alapján bizonyos, hogy a Gyulán 1836-tól többször is fellépő Demjén Mihály 58 vezette társulatról van szó. 59 A nyomtatott színlap szerint Demjénék a „Testvér grófok, vagy a' megye ünnepe" című játékot adták elő, szerzőként Albmit, fordítóként Katona Józsefet tüntették föl. Az egyébként ismeretlen, minden bizonnyal alkalmi színművet azonban nem Katona fordította, nevének a szmlapon történő szerepeltetése inkább arról árulkodik, hogy a Bánk bán szerzőjének a 40-es évek elejére már közönségvonzó neve volt. 60 A színlapról tudjuk továbbá, hogy az előadás végén Megyesi Dániel „nemzeti magány táncot" lejtett. A valóban nem túl jelentős társulat teljesítményét Károlyi mindössze huszonöt váltóforinttal honorálta. 52 Vö. NÉMETH A. 1987, 25. és 48. p. 53 Az Erkel család és Wagner régi keletű kapcsolatára lásd SZIKLAVÁRI K. 2000, 68. p. 54 ISOZK. 1941,153. pp. 55 GERSZIT. 1960, 44. p. 56 Vö. Regélő Pesti Divatlap, 1842. április 7., 218. p.; 1842. május 1., 281. p.; 1842. május 22., 321-322. p. 57 Vö. TAKÁTS S. 1980, 236. p. 58 Demjén Mihály Debrecenben született. 1833-34-ben a budai Várszínházban játszik, 1835től kistársulatok élén tevékenykedik, 1843-ban azonban már ismét csak társulati tag. 59 A Gyulán fellépő színtársulatokról lásd SCHERER F. 1938, 468-469. p. 60 A színháztörténeti adatokért Kerényi Ferencnek tartozom köszönettel. 165
