Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

III. SZERTARTÁSOK ÉS TÖRTÉNELMI SZCENÁRIÓK - Völgyesi Orsolya: Főispáni beiktatás Békés megyében 1842-ben

Károlyi találkozott az adózó községek elöljáróival,

34 majd a külső hatóságok,

35 az egyházi és katonai testületek küldöttségeit fogadta.

36 Május 16-án este a főúri vendégeket a gróf Wenckheim család kastélyában, a nemességet pedig a kaszinóban látták vendégül. A Regélő Pesti Divatlap beszámolója szerint a kivilágított városban a legszebb látványt a megyeháza, a helybeli iskola, a kaszinó épülete és az alispán lakása nyújtotta, valamennyit felülmúlta azonban a Wenckheim család palotája és angol kertje.

37

A beiktatás másnap reggel - az ősi szokásoknak megfelelően - a Szentlelket segítségül hívó szentmisével indult, a misét gróf Zichy Domokos veszprémi püspök celebrálta. Az ünnepi közgyűlés tíz órakor kezdődött az egyháztól erre az alkalomra kölcsönkért református templomban, melynek két kórusán a hölgyvendégek foglaltak helyet.

38 A közgyűlés kezdetekor az alispán két küldöttséget nevezett ki, az egyik a megyeházán tartózkodó főispánt és a királyi biztost hívta gyűlésbe, a másik pedig a templom ajtajában köszöntötte az érkező Károlyit és Telekit. Miután a királyi biztos a királyi adománylevelet felolvasta, következett Károlyi eskütétele,

39 majd ősi szokás szerint a főispánt a szolgabírák háromszor emelték fel. Teleki beszéde után Károlyi emelkedett szólásra, majd Nóvák alispán köszöntötte a főispánt. Ezután Wenckheim Béla nyújtotta át Károlyinak a megye előkelő hölgyei által készített bandériumi zászlót. A tervek szerint a zászlóra hímzendő felírás elkészítésére 4 A beiktatást előkészítő megyei választmány tervezetében méltányosnak tartotta, hogy a községek képviselőit is fogadja az új főispán: ,,'s ekkép tetleg részesülhessenek a' Megye által tanúsítandó azon közbizodalomban, melynek nyugtató előzálogait fő Ispán Úr haza szerte ösmert szelíd lelkében, 's igazság szeretetében ők is szerencsések bírhatni" MOL Károlyi-lt. Károlyi György. Békés megye főispáni iktatókönyvei, 26. cs. 508. v. 5 Jelen voltak a Békés megyével szomszédos törvényhatóságok (Arad, Bihar, Csanád, Csongrád, Heves megye, Szeged szabad királyi város, továbbá a Jászkun Kerület), valamint azok a megyék, ahol a Károlyiaknak birtokaik voltak (Szabolcs, Szatmár és Fejér megye). Képviseltette magát ezeken kívül Abaúj is, melynek főispánja gróf Károlyi Lajos volt. Külön küldöttséggel vett részt az ünnepségen a Magyar Gazdasági Egyesület. 6 Az ünnepségen elhangzott beszédeket tartalmazó kötet a helybéli felekezetek közül egyedül az. izraeliták üdvözlő szavait közölte, arra hivatkozva, hogy a többi nem jutott el a kötet szerkesztőihez (BÉKÉS MEGYE ÖRÖMÜNNEPE... 1842, 32-35. p.). A zsidók számára a közösségként való megmutatkozás azért lehetett különösen lényeges, mert az 1840:29. te. következményeként csak 1841-ben telepedhettek meg Gyulán. Státuszuk törékenységét mutatja, hogy 1842-ben ismét kiutasították őket a város területéről. SCHERER F. 1938, 473-474. p. és KARÁCSONYI J. 1896,

1. kötet, 398. p. 7 A kastély és a park kivilágításáról a Wenckheim család uradalmi szám tartója, ifj. Erkel József, Erkel Ferenc apja gondoskodott (vö. NÉMETH A. 1987, 25. p.). 8 Az ünnepélyes beiktatás alkalmából egyébként a református templomot ki kellett meszelni, ennek költségeit - ötszáz váltőforintot - gróf Károlyi viselte. 9 A főispánok által a beiktatáskor elmondandó eskü szövegét lásd PALUGYAY I. 1844, II. kötet, 30-31. p. 162