Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

III. SZERTARTÁSOK ÉS TÖRTÉNELMI SZCENÁRIÓK - Völgyesi Orsolya: Főispáni beiktatás Békés megyében 1842-ben

irtán érzékelhető volt a rendek és a mágnások közötti szakadás, az üdvözlő szavak pedig nem a gróf érdemeinek szóltak, hanem sokkal inkább a rendeknek a leköszönő adminisztrátorral szembeni gyűlöletéből fakadtak.

13 Az 1841. december 6-i Békés megyei közgyűlés kinevezte a beiktatás előkészítésével megbízott választmányt. A megyei küldöttség két nap múlva, december 8-án fogalmazta meg az ünnepség lebonyolításával kapcsolatos elképzeléseit, valamint meghatározta a megyére háruló költségek nagyságát.

14 Komoly kiadást jelentett a Károlyi és gróf Teleki József ünnepélyes fogadtatására kirendelt, eredetüeg hatvanfősre tervezett nemesi bandérium megfelelő felszereléssel és öltözékkel való ellátása. A tervezet szerint a lóról és a nyeregről az érintett nemesek gondoskodnának, a kardok és az ehhez szükséges szíjak a megye fegyvertárából kerülnének ki, újonnan készülnének azonban a díszruhák és az egyéb kiegészítők, mégpedig: „túri süveg fehér tollal, fekete csipkés nyakkendő világos veres ujjas, felül világos kék fátyol ingei, sötét kék magyar nadrág, sarkantyús csizma, továbbá fekete bárány nyereg takaró egy araszra terjedő kék posztóval, csikós kantár és farmatring".

15 Az előzetes számítások szerint az öltözék a kiegészítőkkel 1440 forintba került volna,

16 a bandérium felállítására fordítandó összköltség azonban 2800 forintot tett ki. A választmány úgy vélte, a megyeszékhely díszkivilágítására kétszáz, a meghívott megyékből érkező vendégek elszállásolására pedig ezer forintot kell fordítani. Az installáció ilyenformán a megyének négyezer forintjába került volna.

17 A főispáni beiktatás jelentős kiadást jelentett gróf Károlyi számára is.

18 Ennek érzékeltetésére csak néhány jelentősebb kiadási tételt szeretnék ismertetni. Háromszáz pengőforintba került a beiktatás utáni ünnepi ebéd színhelyéül szolgáló és a megyeháza udvarán felépített deszkaépítmény, 13 MOL Magyar kancelláriai levéltár. Informationsprotokolle der Ungarisch-Siebenbürgischen Sektion. 1841. november 12., 83. ülés, 22-23. 14 A választmány tervezetét lásd MOL Károlyi-lt. Károlyi György. Békés megye főispáni iktatókönyvei, 26. cs. 507-509. r. 15 A választmány elképzelése szerint a díszrubát - a kantár, a nyeregtartó és a farmatring kivételével - a nemesi bandérium tagjai megtarthatták. MOL Károlyi-lt. Károlyi György. Békés megye főispáni iktatókönyvei, 26. cs. 507. r. 16 Százhatvan forintba került pl. az Aradon állomásozó gróf Hardegg-vasasezred tizenhat főből álló zenekarának megfelelő felsőruházattal való ellátása. 17 Károlyi uradalmi ügyésze, Horváth László Orosházáról küldte el a választmány által kidolgozott tervezetet: „Méltóztatik ebből által látni Méltóságod, hogy Békésben minő öröm ünnep várakozik reá, — miről elmerem mondani, hogy nem a kötelességnek, sem a szinmutatásnak, hanem egyenesen a közlelkesedésnek szüleménye leend." MOL Károlyi-lt. Károlyi György. Békés megye főispáni iktatókönyvei, 26. cs. 503. rv. 18 Összehasonlításképpen: az 1839-es Csongrád megyei főispánhelyettesi installáció költségei ezüstpénzben 4002 forint 25 krajcárra rúgtak. A Békés megyei beiktatás - a rendelkezésre álló számlák alapján (MOL Károlyi-lt. Károlyi György. Békés megye főispáni iktatókönyvei, 26. cs.) - ennek legalább háromszorosába került. Ugyanakkor Takáts Sándor tanulmánya szerint az installációk alkalmával hatvan-hetvenezer forintnyi kiadással lehetett számolni (vő. TAKÁTS S. 1980, 234. p.). 159