Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Bősze Sándor: Somogy vármegye és a millenniumi ünnepségek (1896)

ter ötleteként került a mezőgazdasági helyi bizottság elé. Az 1894 szeptemberében papírra vetett tervezet és precíz költségvetés szerint a várhatóan 298 forintba kerülő alkotás szó szerint színes és részletes, teljes képet adott a megye erdészeti viszonyairól. A térkép, követve Somogy közigazgatási beosztását, vasútés úthálózatát, megfelelő színekkel jelölte a különféle tulajdonú és használatú erdőket. Simon a jelen levő fanemeket és keveredési arányukat, továbbá az alkalmazott üzemmódokat is ábrázolta. Az erdőmester a térképhez két táblázatot csatolt. A munkát a mezőgazdasági helyi bizottság döntése értelmében Somogy megye kiállításában helyezték el.

42 Miután teljes forrásegyüttes nem áll a rendelkezésünkre, nehéz arra kísérletet tenni, hogy számba vegyük az összes somogyi kiállítót. Élihez a levéltári iratok mellett a kiállítási katalógusokat és leírásokat, valamint a helyi sajtót hívjuk segítségül. Roboz István többször is hozta saját, részletes tudósításait, melyekben soha nem mulasztotta el ostorozni a távollevőket, különös tekmtettel a somogyi arisztokrácia „tündöklő távollétét". A 17 774 kiállító között 133 somogyit találtunk. Megyénk polgárai a „Somogy" gyűjteményes kiállításban, vagyis a mezőgazdasági csoportban és az egyes csoportok részeiként jelentek meg. Az oktatásügyi csoportnak hetvennyolc Somogy megyei résztvevője volt. Egyáltalán nem találtunk megyebéli önálló kiállítót a kereskedelem-, pénz- és hitelügyi csoportban. A legnépesebb somogyi csoport, kilencvenhat résztvevővel, a mezőgazdasági szekcióban állított ki.

43 A legtöbben a vármegye gyűjteményes kiállításában helyezték el vidékük jellemzőnek tartott terményeit és termékeit: az egyes gabonaféléket, a komlót, a dohányt, a takarmánynövényeket, a cukorrépát, a gyümölcsöket, a szőlővesszőket, a borokat, a feltűnően sok gyapjút, a méhészeti termékeket és a háziipari cikkeket. Ezek egyhangúságát oldandó, a látogatók megtekinthették a Balatonról, a Biedermann-féle mozsgói és a piaristák mernyei uradalmáról készült fényképeket. „A megkapóan gazdag kiállítás közepén vannak: a somogyi pásztorélet hű typusai, a kanász és birkás; a másik részen az ebédet vivő juhászné. Mind életnagyságban; arczok, ruhájuk, kinézésük s minden Somogyi [sic!]/"

44 E kiállításban számos nagybirtokos és nagybérlő nevét is olvashatták a kortársak. A szekción belül külön csoportot alkottak a nagy borvidékek többszörös díjnyertes nedűi. A megyében folyt talajjavító munkákat a hat Balaton menti és marcali vízlecsapolő társulat mutatta be. Az erdészeti és vadászati csoportban a kétszáztíz kiállító között nyolc somogyi résztvevő is jelen volt. Ők különféle „erdészeti és vadászati tárgyakat" mutattak be. Gróf Somssich Ödön, gróf Somssich Imréné és Maárffy Emil agancsgyűjteményét is felajánlotta a kiállításba.

45 42 SML ai. 1246/1893.; SML EKB 17/1894. 43

1896. ÉVI KATALÓGUS 71-169. p.; SML EKB. 5., 7., 8., 10., 17., 21-23., 26/1895., 11., 17/1896., sz.n./1896. 44 ROBOZ 1.1896. a), 3. p., továbbá SML ai. 1246/1893.; SML EKB sz. n./1896., 9., 19/1896. 45

1896. ÉVI KATALÓGUS 171-184. p.; SML EKB 13/1896., sz. n./1896. 138