Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)
II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Prepuk Anikó: A Millennium ünnepe az izraelita sajtó tükrében
pest-kőbányai hitközségekből. A pesti ortodox hitközség az Orczy-házban ünnepelt. 21 A vidéki ünnepségekről szóló tudósítások többsége a testvériesülés ünnepeként írta le az eseményt. 22 Számos helységben, például Pécsett, Kolozsváron, Szegeden, Kassán, a helyi lakosság felekezeti hovatartozástól függetlenül vett részt az izraelita istentiszteleten. Sokhelyütt a keresztény egyházak elöljárói is megjelentek. Több hitközség ekkorra időzítette az új zsinagóga felavatását. 23 A hálaadó istentiszteletekre a zsinagógákat nemzeti színű drapériákkal és a magyar címerrel díszítették, de volt, ahol gondot okozott a kereszttel díszített magyar címer. „Mulatnánk rajta - tudósított az Egyenlőség - ha olyan bosszantó nem volna, hogy vannak itt-ott rabbik, kik álbuzgóságból vagy meggondolatlanságból valóságos ünneprontókká válnak éppen akkor, midőn igaz hazafiságból a nemzet ezredéves ünnepét méltóan megünnepelni készülnek... Egy-két községből ugyanis azt a hírt vesszük, hogy az ezredévi istentiszteletre bevitték a magyar czímert a zsinagógába, de mert a czímeren két helyen kereszt van, a rabbi ezt a jelvényt a czímerből kivétette és vagy csillaggal vagy hatszöggel pótoltatta. Bolond, ostoba eljárás." 1 * A neológ zsidóság képviselői nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az ünnepi istentiszteletek magyar nyelven hangozzanak el, ezért az Egyenlőség élénk figyelemmel kísérte a rabbik beiktatását, s kifejezett örömmel számolt be arról, ha egy-egy hitközség élére magyarul tudó rabbi került. Az előkészületek közepette láthatóan megszaporodott a magyar nyelven beszélő rabbit alkalmazó hitközségek száma. A beszámolók nem mulasztották el hangsúlyozni, hogy a hitközségek magyarosodása nem jelent gyökeres átalakulást. A veszprémi rabbiváltást a következőképpen kommentálták: „Az ottani zsidóság alkalmazkodott, átalakult, megmagyarosodott, de azért megmaradt zsidónak." 25 A tudósítások szerint nemcsak a kongresszusi hitközségek többsége felelt meg a magyar nyelvű igehirdetéssel kapcsolatos elvárásoknak, hanem az ortodox közösségek egy része is legalább az ünnep idejére gondoskodott magyar nyelven beszélő hitszónokról. 26 A magyarosodás legfontosabb intézményei az elemi iskolák voltak, amelyek többségében a Millennium időszakára már magyarul folyt az oktatás. Az Országos Izraelita Tanítóegyesület 1896 nyarán rendezte meg ünnepi közgyűlését. 27 Az egyesület nem kis büszkeséggel számolt be az első ülés óta eltelt változásokról. Míg ugyanis 1866-ban csak a „magyar fanatikusok" elszánt kis csoportja, köztük Mezei Mór, Bródy Zsigmond, Tenczer Pál fellépésére kerülhetett sor, Lőw Lipót magyar nyelvű megnyitójára, 1896-ban mindez már nem volt kérdé21 ÜNNEPNAPOK 1896. május 15., melléklet, 20. p. Az ortodox istentiszteletek rendjét lásd MILLENNIUM 1896,1. p. 22 ÜNNEPNAPOK 1896. május 15., május 22., május 29., június 12. (mellékletek). 23 ALAPKŐLETÉTEL 1896,10-11. p.; KETTŐS ÜNNEP 1896, 8. p. 24 BOLOND DOLOG 1896, 9. p. 2 5SZ. M. 1896, 4. p. 26 A POZSONYI 1896, 8. p. 27 HALÁSZ N. 1896, 6. p.; DÍSZGYŰLÉS 1896, 3-4. p. 125
