Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)
ÜNNEP – HÉTKÖZNAP – EMLÉKEZET - I. HAGYOMÁNY – KULTUSZ – KÖZÖSSÉG - Tóth Zoltán: A történész szerepe, állása és a módszer Buckle Henrik Tamás „civilizációtörténetében”
A fajok eredete, amely magyarul Dapsy László fordításában, szintén 1873-ban jelent meg. Mindkettő a 19. század második felének legnagyobb tudományos könyvsikerei közé tartozott. A könyvsiker a tudományos irodalommal kapcsolatban, akár Az angol civilizáció története esetében, de tíz évvel később is, A tőke első kötetének megjelenésekor, első kiadásban mintegy ezer-ezerkétszáz kötetet jelentett. Buckle könyve is azonnal elfogyott, magas áron bukkant fel a feketepiacon - amely az írói sikermítoszok visszatérő eleme -, s ezt követték az újabb kiadások. Darwinnál a sikert azonnali kiadások sora követte. 5 Az angol civilizáció történetének magyar fordítása, az Anglia művelődésének története első kötete, 1873ban, a hetedik kiadásból készült. A példányszámból és a kiadások történetéből nehéz az általa képviselt „eszme" elterjedésére következtetni, egy különös jelenségpár azonban megfigyelhető belőlük. A jelenségpár első fele, a társadalmi olvasmányokat vásárló „művelt középosztály" legfeljebb pár ezres tábora a „széles angol középosztályon" belül, a londoni szalonok egyfajta ízlésű vagy pártállású közönsége. Ha már Marxot említettem, ő is Londonban élt, természettudományos világnézetében még hasonló is lehetett volna Buckle-hoz. A gazdag whig polgárral azonban politikai világnézetükben ellenségek voltak, s talán érdekes, hogy 1867-ben, A tőkében, a korai halálával csak növekedő népszerűsége csúcsán lévő történészt említés nélkül hagyta. A másik, amit Buckle London-országon kívüli elterjedtségéből meggondolandónak tartok, az a széles és intenzív figyelem, amely ezt az európai liberális polgári „klubot" jellemezte. Mai olvasónak talán kissé komikusnak is tűnik az az igyekezet, amellyel fordítói (Endrődi Sándor és írőtársai) egy hosszúra sikerült vállalkozásban, 1873 és 1881 között, tíz kötetben minden elemében megmagyarították, nyelvújításra is vállalkozva mintegy magyarrá honosították Buckle művelődéstörténetét. Buckle műve két úton is terjedt hazánkban: egyrészt közvetlen az ezer körüli példányszámú, az 1857. évi angol első kiadás alapján készült s Almási Balogh Pál fordításában 1860-ban napvilágot látott nő-esszéből, a Buckle-ismertetésből, 6 s lehet, hogy még szintén ebből a kiadásból származott a „civilizációtörténet" a Sárospatakon az 1850-es évek végén „... Nagyszalonta mezőváros históriáján dolgozó Rozvágy György asztalán." 7 A másik csatornát a Lipcsében, a melegében, olykor még az angol kiadás évében készült nagy példányszámú német fordítások jelentették, amelyek az akkor még a magyar városok nagyobb számú német olvasóközönséghez kerültek, s ma is megtalálhatók régebbi könyvtárainkban. A figyelem nem csak és nem is elsősorban a magyar fordításban is olvasmányos, de igen terjedelmes fő művére terjedt ki, hanem (címlapi ajánlásban) „az angol civilizáció írójának" más írásaira is. A fogadtatás szempontjából az Esszék állnak elöl, ami már magának Bucklenak és hagyatéka kezelőinek közös, gondosan megmunkált műve. Ezek között is John Stuart Mill-nek A szabadságról (On Liberty) című könyvéről írt kritika 5 BUCKLE, H. Th. 1867, 2. p.; MIKES L. 1900, 15. p.; MEHRING, F. 1933, 411. p. 6 ALMÁSY BALOGH P. (1860) 1999, 301-303. p. 7 R. VÁRKONYI Á. 1995,11. p. 11
