Schneider Miklós emlékezete - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 33. (Salgótarján, 2001)

Borsa Iván: A magyar levéltárügy ötnegyed százada

következett be azzal, hogy Ember Győző 1949 áprilisában az Országos Levéltár főigazgatója lett. O már másfél évtizede dolgozott a Levéltárban és alaposan megismerte a Magyar Királyi Helytartótanács levéltárának iratanyagát. Világosan látta, hogy a régi iratok patriarkális módon történő kezelése helyett korszerű megoldást kell találni és azt végrehajtani. A Levéltár helyreállítása, a raktárak átrendezése során az együvé tartozó fondcsoportok és fondfőcsoportok anyaga már együtt volt az egyes raktárakban. Minden raktárnak kijelölte referensét, referenseit, akiknek feladatává tette, hogy az ott elhelyezett fondokat alapleltározzák. Ez azt jelentette, hogy minden levéltári fondról külön lapot kellett felfektetni és az előírt adatokat (a fondképző eredeti neve, az iratok évköre, terjedelme iratfolyóméterben, az egységgel kapcsolatos rendezési stb. feladatok) azokra rávezetni. Ezt a feladatot a referenseknek egy év alatt kellett végrehajtaniuk. Az első alapleltár-kötet 1951-ben már meg is jelent sokszorosításban. Az elkészített lapokat maga ellenőrizte (és javíttatta), majd az összetartozó fondokat szekciókba (fondfőcsoportokba) osztotta. Ebben a rendszerben a szekciókat a latin ábécé nagybetűivel jelölte. Az egyes szekciókon belül kialakított rendben minden állag nélküli fond és minden állag sorszámot kapott, amelyet megelőzött a szekció betűje. Ennek alapján 1959-ben elkészült és sokszorosított formában megjelent a Magyar Országos Levéltár első fond- és állagjegyzéke. Ezzel megtörtént az első lépés a Levéltár által annak érdekében, hogy az érdeklődő kutatók és más érdekeltek fond- és állagszinten tájékozódhassanak az Országos Levéltár által őrzött magasabb levéltári egységekről. Egyszersmind olyan rendszer alapjait fektette le, amely egyik előhírnöke volt a Nemzetközi Levéltári Tanács által kidolgozott. 1999-ben kiadott állomány-nyilvántartási szabványnak. az ISAD/G/-nek (General International Standard Archivál Description) és alapot adott ahhoz, hogy a levéltári állomány-nyilvántartás nemzetközi viszonylatban egységes lehessen. Ember Győző ezt követően azt a célt tűzte ki, hogy az egyes fondok és állagok „középszinten" rendezettek legye8