Schneider Miklós emlékezete - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 33. (Salgótarján, 2001)

Horváth István: „Csöndes mosoly- józanító irónia"

ok tevékenységét, akiknek köszönhető volt a nógrádi dokumentumok szakszerű rendje.

1" A befogadó intézmény által sok irányban biztosított feltételeknek meglétét nem lebecsülve, mégis jói eső érzéssel kell ennyi év távlatából is érzékelnünk: nem csökkent a megyei levéltár hazaköltözése iránti buzgalom az akkori megyei vezetés részéről, így elkezdődhetett a költözés konkrét tennivalóinak kimunkálása. E feladat elvi megfogalmazása szerint: „Mivel a Pest Megyei Levéltár is állandó férőhelyekkel küszködött, a nógrádi kutatóknak is állandó problémát okozott a rendszeres utazgatás, továbbá napirenden volt a levéltárak tanácsi kézbe adása, valamint a négy kötetre tervezett megyei monográfia is terítékre került. Lakatos Ernő a Pest Megyei Levéltár akkori vezetője javasolta a Nógrád Megyei Levéltár hazaszállítását."" 1963-ban vetődött fel az az ötlet gazdaságossági és más szempontoktól vezettetve, hogy a tervbe vett új múzeum és levéltár közös épületben nyerjen elhelyezést. A salgótarjáni városi tanácsülésen határozatba is foglalták: „vizsgálat alá kell vennünk, hogy a múzeummal egy épületben milyen lehetőség van egy megyei levéltár elhelyezésére...'"

2 1966ban jó irányban mozdult el a vezető testületek gondolkodása. Ekkor már az volt az álláspont: „programba kell venni Salgótarjánban új mozi. múzeum, levéltár, kiállítóterem létrehozását."" 1967. augusztusában ez utóbbi vélemény kikristályosodását tapasztaljuk abban a döntésben, amely így fogalmazott: ,,A Megyei Levéltár Salgótarjánba telepítése - a tervezett új levéltári épület átadásáig - ideiglenesen a régi kórházépületben lesz megoldott."'

4 A városi testület állásfoglalásai mellett a megyei vélemények nyomatékosabban hatottak az intézmény további sorsára. A megyei tanács 1966. november 22-i ülésén Lakatos Ernő előterjesztésében írásos tájékoztatóban kaptak átfogó képet a testület tagjai a levéltár elmúlt tizenöt éves munkájáról. A dokumentumban olvasható leglényegesebb megállapítások szerint a Nógrád megyei iratanyag 70 %-ban feldolgozott, és - bár viszonylag kevés kutató érkezett a megyéből - kutatható állapotban található. Az intézmény hazaköltözése mellett érvelt az előterjesztő, a fentebb meg18